Kárpátaljai Szövetség
         KÁRPÁTALJAI SZÖVETSÉG
                          
Névnapok
Köszöntjük minden kedves Lajos, Patrícia nevű olvasónkat! Ma 2019. augusztus 25. van.
 
 
JELEN VAGYUNK A FACEBOOK KÖZÖSSÉGI PORTÁLON IS!
 
 
CSATLAKOZZON ÖN IS A KÁRPÁTALJAI SZÖVETSÉG 
OLDALÁNAK KEDVELŐIHEZ 
A FACEBOOKON!
 
Hírmondó
 A Kárpátaljai Hírmondó folyóirat korábbi számai
teljes tartalommal letölthetők az alábbi oldalról
( a linkre kattintva)
a keresett dátum és lapszám kiválasztásával
 
 
 
 
A KIKMMAK májusi kulturális estje
 a Polgárok Házában
 
Május 31-én 18 órától a józsefvárosi Polgárok Háza díszes nagytermében került sor a Kárpátaljai Írók Költők Művészek Magyarországi Alkotó Közössége szervezésében zajló kulturális rendezvénysorozat hatodik estjére.
 A rekordszámú közönség, köztük számos ismert kárpátaljai értelmiségi, egy élvezetes és interaktív program részese lehetett.
 
A bevezetőben az idényzáró rendezvény moderátora, Lengyel János történész-újságíró bemutatta az előadókat.  Programon kívül felkérte a közönség soraiban ülő Mester Magdolnát, hogy a Kárpátaljai Hírmondó egyik korábbi számából olvassa fel egy versét.
Mester Magdolna korábban a Kárpátaljai Ifjúsági Szövetség vezetője volt, jelenleg a Kárpátaljai Szövetség honlapjának szerkesztője.
Dalmay Árpád egykori kárpátaljai érdekvédelmi képviselő, a Beregszászért Alapítvány elnöke előadásában a kárpátaljai autonómiatörekvéseket taglalta. Számos kulisszatitkot árult el az 1991. decemberi sikeres népszavazásról, ami végül mégsem hozta sem Kárpátalja, sem az ott élő magyarság számára az áhított autonómiát.
Dalmay Árpád, mint a KMKSZ választmányának tagja tevékenyen részt vett a múlt század 80-as, 90-es éveinek kárpátaljai politikai eseményeiben. Rámutatott azokra a hibákra és elszalasztott történelmi lehetőségekre, amelyek komolyan és főként negatívan befolyásolták a kárpátaljai magyarság sorsát. Az egybegyűltek szomorúan állapították meg, hogy az eltelt évek alatt sem változott semmi, a kárpátaljai magyar politikusok egymással viaskodnak, felgyorsult az asszimiláció, folytatódik az elvándorlás. A jelenlegi ukrán hatalom még az autonómia szótól is irtózik, bizony a kárpátaljai magyarság reménybeli önrendelkezése egyre távolabb kerül a megvalósulástól.
Kovács Sándor közíró, gimnáziumi tanár, a KIKMMAK irodalmi részlegének vezetője előadásának érdekes témát választott. A közhit azt tartja, hogy Európa földrajzi közepe a kárpátaljai Terebesfehérpatak nevű település közelében van. A lelkes Kárpátalja-kutató ezúttal ünneprontásra vállalkozott, mert mértani számításokkal bizonyította be, hogy az említett hely nem az öreg kontinens centruma, sokkal inkább a Monarchia hét mérési alappontjának egyike. Előadása végén a közönséggel egyetértésben, azért megállapította, hogy a kárpátaljaiak számára, éljenek bárhol is a nagyvilágban, Kárpátalja a világ közepe.
 
Gortvay Gábor, a Bercsényi Miklós Alapítvány titkára a KIKMMAK és a Kárpátaljai Szövetség munkájáról beszélt. Ismertette az elért eredményeket, és szót ejtett a kitűzött célokról. Szemere Judit, a Beregi Hírlap főszerkesztő-helyettese a beregszászi időközi polgármester-választás körüli történéseket ismertette. Sajnálatát fejezte ki, hogy nincs közös magyar jelölt, mind a KMKSZ, mind az UMDSZ a saját emberét indítja.
Füzesi Magda költő, a Kárpátaljai Hírmondó főszerkesztője, ismertette a készülő új számot és felolvasta Petőfi Sándor Meleg dél van című versét, amit a nemzet poétája Beregszászon írt. A közönség soraiból több kérdés és hozzászólás is elhangzott.
Zárásként Kovács Sándor megköszönte minden eddigi fellépőnek az ingyenes részvételt, a közönségnek a megjelenést, a Polgárok Háza vezetőségének, pedig hogy helyet biztosítottak a rendezvénysorozatnak.
Az előadások között ezúttal is Varga Zoltán és Dobos Tibor, azaz a Noszti Fiúk zenéje szórakoztatta a közönséget.
 Lengyel János elmondta, hogy a tervekben szerepel a szeptemberi folytatás, de a meghívandó vendégek kilétéről majd a Kárpátaljai Szövetség szokásos balatonföldvári találkozóján születik majd döntés, ahol a KIKMMAK szervezetileg is meg fog újulni.
Keresztesi Szilárd
 
 
Jubileumi KIKMMAK rendezvény Budapesten
 
Tavaly novemberben népes fellépőgárdával indult útjára a Kárpátaljai Írók, Költők, Művészek Magyarországi Alkotóközösségének rendezvénysorozata a józsefvárosi Polgárok Házában.
 A szervezők április 26-án ötödik alkalommal látták vendégül a lelkes közönséget. Az est moderátora, Lengyel János író-történész, rövid bevezető után bemutatta a Csernák Árpád alapító-főszerkesztő által vezetett kaposvári folyóiratot, a Búvópatakot.
 
 
A KIKMMAK éppen átalakulóban van és szemléletváltáson megy át, aminek részét képezi a nyitás és a szorosabb  együttműködés más kulturális szervezetekkel. Ennek keretében hívták meg Borbély Andrást, a Kolozsvárott élő irodalomtörténészt, az Újnautilus című internetes folyóirat főszerkesztőjét. Az erdélyi irodalmár Szilágyi Domokosról tartott előadást, nevezetesen azt taglalta, hogy a neves írót az 1950-es években milyen módon kényszerítette együttműködésre a román titkosszolgálat, a hírhedt és rettegett Securitate.
 
 
Borbély András először 2011 nyarán a Jánosiban megtartott I. Újnautilus Szabadegyetem során járt Kárpátalján. Azóta több Kárpátaljai szerző is rendszeresen publikál a népszerű folyóiratban, sőt Bakos Kiss Károly beregújfalui költő személyében az Újnautilus vers-rovatának kárpátaljai szerkesztője van.
 
 
Az est második előadója dr. Szöllőssy Tibor közíró-helytörténész volt, aki a legújabb kutatásának eredményéből adott ízelítőt. Előadásának témája a világhírű festő, Hollósy Simon és Técső kapcsolata. A színészi adottságokkal is megáldott irodalmár előadása során a közönség lelki szemei előtt megelevenedett a XX. század elejének Técsője. Mintha a különc piktor is jelen lett volna a teremben, helyett foglalt az egyik széken a hátsó sorban, hogy meghallgassa, száz év elteltével hogyan emlékeznek meg róla, az időközben nyolc országba szakított honfitársai. Vajon mit szólna hozzá, hogy egykori szálláshelye ma Romániában van, amíg a nagy hírű festőiskola helyszíne már Ukrajnában? Ami neki természetes volt, átkelni a Tiszán, ahhoz ma útlevél és vízum szükségeltetik.
Az előadások után a közönség egy részletet is láthatott a Hollósy Simon életét bemutató  filmből. Kovács Sándor, a KIKMMAK irodalmi részlegének vezetője meleg szavakkal köszönte meg „Tibi bácsinak” a kitartó munkát, amit orvosként, íróként, történészként Kárpátaljáért végzett.
 
 
A zenei kíséretet a vidám Noszty-fiúk, azaz Varga Zoltán és Dobos Tibor, biztosították, akik testre szabott dalokkal kedveskedtek az előadóknak. Az est végén Gortvay Gábor, a Kárpátaljai Szövetség vezetőségi tagja, a Magyar Szemle című folyóirat korábbi számaival ajándékozta meg a jelenlévőket.
 Keresztesi Szilárd
 
 
KIKMMAK-rendezvény Budapesten
 
A Kárpátaljai Szövetség égisze alatt működő csoportosulás, a Kárpátaljai Írók, Költők, Művészek Magyarországi Alkotó Közössége november 16-án Budapesten a Józsefvárosban lévő Polgárok Házában tartotta soros rendezvényét.  
  Az est moderátora Lengyel János író-újságíró volt, aki Gortvay Gáborral, a Bercsényi Miklós Alapítvány titkárával együtt szervezte meg az irodalmi rendezvényt.
 
 
Elsőként Kutlán András festőművész, a KIKMMAK társelnöke szólt a közösség tevékenységéről.
 
 
Kovács Sándor közíró, Kárpátalja-kutató, a KIKMMAK másik társelnöke, az irodalmi tagozat vezetője gimnáziumi tanárhoz illő részletességgel beszélt életéről és munkásságáról. A tizenkét kötettel rendelkező szerző idén új területen próbálta ki tehetségét: a legmagyarabb folyóról, a Tiszáról készített ismeretterjesztő dokumentumfilmet.
       
 
Szil-Vay Ingrid Szent­endrén élő előadó- és képzőművész hamar belopta magát a közönség szívébe. Röviden bemutatkozott, majd frissen megjelent Újjászületés című kötetéből olvasott fel néhány verset. A sokoldalú művésznő műfordítással is foglalkozik: Nahapet Kucsak, egy XIII–XIV. században élt örmény költő műveinek „magyarításával” is nagy sikert aratott. Végül egy moldvai csángó népdalt is elénekelt.
 
 
Ezt követően Schober Ottó, a Kárpátaljai Szövetség elnökségi tagja kapott szót. Elmesélte a könyvei megszületésének történetét, és mint szerkesztőbizottsági tag, bemutatta a Kárpátaljai Szövetség negyedéves folyóiratát, a Kárpátaljai Hírmondót. Schober Ottó évtizedekig a Beregszászi Népszínház igazgatója volt, rendezőként színre vitte a József Attila-díjas író, Nagy Zoltán Mihály A sátán fattya című regényét.
 
 
A címszerepet akkor Almási Zsuzsanna játszotta el, aki jelen volt a rendezvényen, és Lengyel János felkérésére elszavalta Czébely Gabriella Otthontalanul című költeményét.
 
 
Gortvay Gábor arról beszélt, milyen fontos lenne, ha a Budapesten élő kárpátaljaiak tevékenyen működő közösséget alkotnának. Felvetette: havi rendszerességgel kellene szervezni hasonló összejöveteleket. A Polgárok Házának vezetősége ígéretet tett arra, hogy a jövőben is ingyenesen ad otthont a kárpátaljai programoknak.
 
 
A beregszászi Árvay Viktória idén települt át Budapestre, jelenleg egy szabadegyetemen tanul, és emellett prózában próbál maradandót alkotni. Eddig a saját blogján kívül néhány magyarországi internetes portálon jelentek meg a művei. Ezúttal egy esszét és egy karcolatot olvasott fel.
 
 
Végezetül Lengyel János szavalta el néhány olyan versét, amelyben Kárpátaljával, a kisebbségi léttel és az elvándorlással foglalkozik.
 
 
Az est zárásaként Kovács Sándor felvetésére és Szil-Vay Ingrid vezetésével az egybegyűltek elénekelték Horváth Sándor "Mert a Haza..." kezdetű versét, amely időközben Kárpátalja magyarságának egyik himnusza lett.
Keresztesi  Szilárd
 
 
A KIKMMAK
márciusi rendezvénye a Polgárok Házában
 
Március 1-jén, a már megszokott helyen, a Polgárok Háza dísztermében került sor a KIKMMAK színes, tavaszköszöntő kulturális estjére.
Az egybegyűltek sajnálattal fogadták a hírt, hogy dr. Szöllősy Tibor közíró betegsége miatt nem tudott eleget tenni a szervezők meghívásának.
 
 
Kovács Sándor Kárpátalja-szakértő ezúttal a millenniumi emlékművekről tartott filmvetítéssel egybekötött élvezetes előadást. A téma több szempontból is érinti Kárpátalját, hiszen az USA-ban élő Pákh család jóvoltából a csehszlovák megszállás idején lerombolt munkácsi emlékmű helyén újra őrt áll a turul. Az elszakított részeken, ha nem is eredeti állapotában, egyedül a sokak által lesajnált Ukrajnában sikerült visszaállítani az egykori millenniumi emlékművet.
 
 
    Dupka György író, lágerkutató, lapigazgató, könyvkiadó a kárpátaljai magyar könyvkiadásról beszélt. Bemutatta a Magyar Írószövetség Kárpátaljai Írócsoportja Együtt című irodalmi és kulturális folyóiratá­-nak legújabb számát. Dupka Györgyről tudni kell, hogy komoly eredményeket ért el a szovjet lágerekbe elhurcolt magyarok sorsát kutatva. Nemrég jelent meg a legújabb kötete „Hova tűnt a sok virág…” címmel.
     Dupka György tavaly részt vett egy szibériai körutazáson, amely során olyan egykori szovjet munkatáborok helyét keresték fel, ahol többek között magyar nemzetiségű foglyok is nyugszanak. Az útról a Magyar Televízió filmet is készített, amiből egy rövid részletet az est közönsége is láthatott. A szakember rámutatott arra, hogy a fasizmus bűneit már alaposan feltárták, de a legalább háromszor annyi áldozatot követelő kommunizmusét még részletekben sem. Mintha a bűnnek és a fájdalomnak is kettős mércéje ­lenne.
 
 
Kutlán András, a KIKMMAK képzőművészeti szakosztályának vezetője megköszönte Dupka Györgynek és munkatársainak azt az önzetlen tevékenységet, amelyet a magyarság egyik legfájóbb sorstragédiájának feltárása terén végeztek.
 
 
     Kovács Eleonóra történész-író, a kárpátaljai magyar irodalom fiatal nemzedékének képviselője a Szárnypróba című antológiát mutatta be, majd felolvasta egyik novelláját.    
 
 
A zenei aláfestést a Zoltáni Zsolt vezette Osztováta együttes szolgáltatta, akik megzenésített verseket adtak elő
 
 
A KIKMMAK
februári rendezvénye a Polgárok Házában
 
A Kárpátaljai Írók Költők Művészek Magyarországi Alkotó Közössége 2013. február 22-i  rendezvényére is a józsefvárosi Polgárok Házába várta a szép számmal érkező érdeklődőket.
Ismét Lengyel János, a rendezvénysorozat társszervezője volt az est moderátora.
 
 
Első fellépőként Füzesi Magda olvasta fel néhány versét. A beregi költőnek nemrég a Kráter Kiadónál jelent meg az új verseskötete, Kagylóének címmel. Mint a Kárpátaljai Hírmondó alapító-főszerkesztője, beszélt a folyóirat múltjáról és a jövője érdekében előfizetőket toborzott.
    
 
  Rendhagyó előadást tartott Czébely Gabriella költő, aki a lélekgyógyászat és a költészet kapcsolatát elemezte. Az ezoté­riával foglalkozó poéta megpróbálta röviden feltárni az emberi lélek bonyolult kapcsolatrendszerét. 
 
 
Kovács Sándor szakíró, a KIKMMAK irodalmi szakosztályának vezetője ezúttal a ve­reckei honfoglalási emlékmű sorsáról tartott vetítéssel egybekötött előadást.
     A továbbiakban Madár János költő, a Rím Kiadó tulajdonosa olvasta fel egyik versét. A Rím Kiadó évente megjelentet egy versválogatást. A 2012-es antológiában Kárpátalját Füzesi Magda, Finta Éva és Lengyel János képviseli. Szénási Sándor István költő két Volodárszkij-verset olvasott fel, témájuk: Trianon és Budapest.
  
 
A zenei kíséretet ezúttal a Noszty-fiúk együttes (Varga Zoltán és Dobos Tibor) szolgáltatta. Magyar slágereket, ope­rett­részleteket adtak elő. Meglepetésvendégként fellépett még Lakatos Dóra énekesnő.
 
 
Dobos Tibor, színészi adottságait megcsillantva, felolvasta Lengyel János három humoros fiktív levelét.
 
 
A KIKMMAK
januári rendezvénye a Polgárok Házában
 
Január 25.-én a Józsefvárosban található Polgárok Házában tartotta meg szokásos havi kulturális estjét a Kárpátaljai Írók Költők Művészek Magyarországi Alkotó Közössége.
  A szervezetet 2005 szeptemberében a Kárpátaljai Szövetség Balatonföldvári találkozóján alapították meg kárpátaljai írók, képzőművészek és zenészek. Tagjai között vegyesen találhatók kitelepült és ma is otthonélő művészek: Nagy Zoltán Mihály, Dupka György, Bakos Kiss Károly, Füzesi Magda, Kudla György, Schober Ottó, Szil-Vay Ingrid, hogy csak néhány nevet említsek. A tiszteletbeli elnök Lator László költő, műfordító. A képzőművészeti ágazat vezetője Kutlán András, Szentendrén élő festőművész, az irodalminak pedig Kovács Sándor közíró, Kárpátalja-kutató, aki a felejthetetlen Stumpf Benedek András művelődés- történész halála után lett az irodalmárok vezetője. A szervezet néhány éves tetszhalott állapot után tavaly ősszel indította el új programját.
 
Az est moderátora, Lengyel János, mutatta be a fellépőket.
 
 
Ezt követően Almási Zsuzsa előadóművész elszavalta Kovács Vilmos Verecke című versét, később a közönség ugyancsak az ő előadásában hallhatta Czébely Gabriella Otthon és Lengyel János Sorompó című költeményét.
 
 
Gortvay Gábor, a Bercsényi Miklós Alapítvány titkára a magyar himnusszal kapcsolatos írását olvasta fel.
 
 
Kovács Sándor a Tiszáról tartott élvezetes előadást. Mintegy húsz perces részletet vetített le a legmagyarabb folyóról készülő dokumentumfilmjéből. Megtudhattuk, hogy a munkájához sajnálatos módon, a sok kilincselés ellenére, semmilyen állami vagy alapítványi támogatást nem kap. Ezért is húzódik a film befejezése.
Az est fő vendége Lőrincz P. Gabriella beregszászi költő volt, aki egy nappal korábban szülővárosában vehette át a kárpátaljai magyar irodalom legrangosabb elismerését, az Együtt című folyóirat nívó díját. Mint a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet kulturális menedzsere és a Tehetséggondozási Program vezetője, röviden bemutatta az Együtt 2012/6. számát és egy frissen megjelent kiadványt. Az ungvári Intermix Kiadó jelentette meg a pályakezdő kárpátaljai fiatal irodalmárok antológiáját, Szárnypróba címmel. A kötetet Csordás László, az Együtt folyóirat munkatársa szerkesztette, tizenhárom irodalmár és kilenc képzőművész alkotását tartalmazza. Ezt követően saját könyvéről és önmagáról beszélt, majd felolvasta három versét.
Szemere Judit, a Beregi Hírlap magyar nyelvű kiadásának szerkesztője, az idén 101. születésnapját ünneplő beregszászi hetilap múltjáról és jelenéről beszélt. A patinás lap nehéz helyzetben van, egyre csökken a példányszám és az is megesik, hogy a munkatársak fizetése hónapokat késik. De Szemere Judit a Budapesten székelő Kárpátaljai Szövetséghez is kapcsolódik, mivel társzerkesztője a szervezet folyóiratának, a Kárpátaljai Hírmondónak. Vendégfellépőként Szénási András István, Vecsésen élő költő szavalta el egyik költeményét.
Utolsó fellépőként Lengyel János, Kárpátaljával kapcsolatos humoros félperceseket olvasott fel.
 
 
A hivatalos program zárásaként az egybegyűltek közösen elénekelték Horváth Sándor klasszikus versének megzenésített változatát, mert a haza valóban nem eladó. Majd kötetlen beszélgetés következett, miközben Lőrincz P. Gabriella és Kovács Sándor a könyveiket dedikálták.  
Keresztesi Szilárd  
 
Köszönjük a támogatást!
 
A Kárpátaljai Szövetség elnöksége hálás köszönetét fejezi ki mindazoknak, akik felajánlásaikkal segítették a szövetség munkáját.
Hálásak vagyunk azon kedves támogatóinknak is, akik pénzösszegek átutalásával válaszoltak a múlt évi decemberi felhívásunkra, amelyben a Kárpátaljai Hírmondó megmaradásához kértünk anyagi segítséget. Minden kedves előfizető hozzájárult a Kárpátaljai Hírmondó megjelentetésének költségeihez, amit ezúton is nagyon köszönünk!
Név szerint is megköszönjük azoknak az anyagi segítségét, akik az előfizetési és a tagsági díjon felül ötezer forintnál nagyobb összeggel támogatták szövetségünk tevékenységét.
Lapzártáig az alábbi tagtársainktól érkeztek kiemelt összegű befizetések:
 
Hudák Rudolf Napkor
 
Dr. Fábián István Nyíregyháza
 
Szimjon Magdolna Nyíregyháza
 
Dr. Ortutay György Érd
 
Dr. Lődár György Mezőtúr
 
Dr. File Lajos és
dr. File Mária
Budapest
 
Kovács Katalin Budapest
 
Dr. Orosz László Kecskemét
 
Dr. Kristofóri György Sirok
 
Ujfalussy István Orosháza
 
Dr. Voloscsuk Katalin Jászberény
 
Zsombori Ilona Pécel
 
Dr. Székely Károly és
felesége Dunaharaszti
 
Dr. Zétény Dalma Budapest
 
Gálné dr. Szepesi Krisztina Pákozd
 
Dr. Szepesi Erzsébet Székesfehérvár
 
Szegedi Miklós Gézáné Budapest
 
Antonik Katalin Kisvárda
 
Dr. Husznai Katalin Budapest
 
Zimányi Alajosné Budapest
 
Wolf József Budapest
 
Kovács Sándor és Dombos Irén Budapest
 
Mosonyi Emilné Budapest
 
Bárány Elza Csömör
 
Dr. Bora Katalin Eger
 
Dr. Badik Adrienn Budapest
 
Molnár Béla Budapest
 
Borbély József Gödöllő
 
Skrabák István Márokpapi 
 
Köszönjük a támogatást!   
                          
       A Kárpátaljai Szövetség elnöksége hálás köszönetét fejezi ki
 
mindazon tagtársaknak is,
 
akik a 2012. év folyamán felajánlásaikkal támogatták a szövetség tevékenységét!
 
   Külön köszönjük
 
Dr.  Nemeséri  Lászlóné  Filemon  Marcsi (Budapest) és
 
dr. Voloscsuk  Katalin (Jászberény)
 
tagtársainknak a kiemelt összegű támogatást!
 
        Hálásak vagyunk szerzőinknek, akik tiszteletdíjukat felajánlották
 
a lapkiadás költségeinek fedezésére.
                                           
         
 Tisztelettel:
 
a Kárpátaljai Szövetség elnöksége   
 
 
Géczy Tihamér: „Szólj Uram, mert hallja a Te szolgád!”
 
 
A múlt év végén nagyon szép külalakban jelent meg Debrecenben Géczy Tihamér gyémántdiplomás lelkipásztor prédikációinak gyűjteménye. Csodálatra méltó, hogy a külcsín és a belbecs milyen harmonikusan szolgálja egymást. Nem titkolom az örömömet azért sem, mert a huszonkét prédikáció folyóiratunkban, a Kárpátaljai Hírmondóban látott először napvilágot. Az Előszóban a szerző utal is erre a körülményre, amikor a következőket írja: „... a Hírmondóba beküldött munkáimmal, és a jelenlegi kötettel is az volt a célom, (…) hogy hasznára legyek az olvasóknak a lelki és bibliaismereti eligazodásukban”.
Géczy Tihamér református lelkipásztor a Kárpátaljai Szövetség megalakulása óta, tehát több mint másfél évtizede közösségünk lelkésze: hagyományos őszi bala­tonföldvári találkozóinkon ő honosította meg az ökumenikus istentiszteleteket.
 Szövetségünk tagsága vallási szempontból nem egységes (vannak közöttünk reformátusok, katolikusok, görög katolikusok), viszont mindannyian hitben élünk, ezért folyóiratunk megalapításakor magától értetődő volt, hogy lesz a lapban Hitélet rovat is. Az is természetesnek tűnt, hogy a rovat vezetésére lelkipásztorunkat kérjük fel, aki magas kora ellenére el is vállalta ezt a sokszor nem könnyű feladatot. Időközben mindannyiunk épülésére szép termést „szüretelt le” a lélek képzeletbeli fájáról. Szolgálatát olvasóink nevében is megköszönöm, munkálkodásához erőt, egészséget kívánok. 
 
Füzesi  Magda   

      

       

       Megemlékezés

       határok nélkül  

 
  Október 22-én az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének 55. évfordulója, illetve a Magyar Köztársaság megalakulásának 22. évfordulója alkalmából tartottak megemlékezéseket Budapesten. Az ünnepély a Műegyetemen kezdődött. Hagyományos fáklyásmenet indult a Műegyetemtől a Bem térre, ahol a Rákóczi Szövetség szervezésében határok nélkül ünnepeltek a magyarság képviselői. A rendezvény zárásaként a politikai pártok és a civil szervezetek elhelyezték koszorúikat a Bem-szobornál.
 
 
A Kárpátaljai Szövetség nevében dr. Damjanovich Imre társelnök és Szabóné Badik Doloresz elnökségi tag koszorúzott.
 
Fotó: Szabó Gábor  
 

 

Kárpátalja Expressz:

négy országon át a Monarchia egykori vasútvonalán 

 
 
Négy országon át, a Monarchia egykori vasútvonalán robog a Kárpátalja Expressz nevű különvonat magyar szerelvénnyel szeptember 9. és 11. között.
A 017-es Nohab mozdonyból, nyolc személy-, illetve egy vagy két étkezőkocsiból álló vonat szeptember 9-én, péntek reggel 5.45-kor indul a Nyugati pályaudvarról, és 11-én, vasárnap este érkezik vissza a fővárosba.
Az útvonal az egykori Budapest-Sárospatak-Munkács-Lavocsne vasúti fővonal egy részét követi Bátyú állomásig. A vonat először Sárospatakon, majd a felvidéki Királyhelmec közelében található Perbenyik állomáson áll meg, és Ágcsernyőnél lép át Kárpátaljára. A csapi ünnepség után a Nohab elé ukrán Szergej kerül, és Kárpátalja még létező normál nyomtávú pályáján Beregszász felé indul. Az utazás résztvevőinek a Beregszász környéki falvakban biztosítanak szállást. Másnap az érdeklődők megtekinthetik Beregszászt és Nagybereget, valamint autóbusszal ellátogatnak Csetfalvára, Benére, Mezőváriba és Tiszacsomára. A napot ünnepi vacsora és táncház zárja a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Főiskolán.
Vasárnap a rövid nagyszőlősi megálló után továbbutaznak Nevetlenfaluba, ahol műsorral és helyi termékek vásárával várják a látogatókat. Az ukrán-román határ átlépése után Szatmárnémetiben állnak meg, délután Érmihályfalva az utolsó megálló – közölte a szervező az MTI-vel.
Az egykori magyar vasútvonalak elhelyezkedése sokfelé meghatározó volt a trianoni határok meghúzásánál. Így kerültek a határ magyar lakta túloldalára közel négyszáz kilométer hosszúságban a Kárpátalja Expressz által bejárt szakaszok is. Kárpátalján ma már széles nyomtávú a vasút, de létezik normál nyomtávú pálya is. Hosszú évtizedeken át a határok szétválasztották az itt élő nemzeteket. Ezeken a vasútvonalakon hatvanhat év után 2010-ben közlekedett először ismét magyar vonat, az út Magyarországon, Ukrajnán és Románián át vezetett.
Az Info13 Közhasznú Egyesület és a MÁV Nosztalgia Kft. által indított expressz idén Szlovákián is keresztülhalad.
- MTI -
  
   
 
Aközelmúltban a Monarchia magyar vasútvonalán,
három országot érintve,
több településen is áthaladt
 a Kárpátalja Ex­pressz.  
 
 
 
HONLAPUNKAT VÁLASZTOTTÁK AZ EGALNET VERSENY EGYIK GYŐZTESÉVÉ!
 
 
 
       A Kárpátaljai Szövetség honlapja a Digitális Híd Program keretében jöhetett létre. Ez a program regisztráció után kérésre ingyenes tárhelyet és honlapkészítési lehetőséget biztosít a nonprofit szervezetek számára. A külvilág felé ezek a honlapok az Egálnet közösségi oldalon (www.egalnet.hu) jelennek meg, de  önállóan is megtalálhatóak, ha az adott szervezetre keres rá valaki az interneten.
        A Digitális Híd Program évente versenyre is invitálja a résztvevőket: az Egálneten regisztrált honlapok közül a legjobb, a legtöbb szavazatot begyűjtő, valamint a leglátogatottabb weboldalak készítőit értékes nyeremények várják. A legjobb honlapok kategóriánként tartalmi és megjelenési szempontok alapján kerülnek értékelésre.
        Idén honlapunk, a Kárpátaljai Szövetség weboldala is a nyertesek között volt.
Az ünnepélyes átadásra a Magyar Telekom székházában került sor, ahol a díjazottak röviden beszámoltak szervezetük tevékenységéről és bemutathatták  honlapjukat.
        A Kárpátaljai Szövetség honlapja egyik kategória győzteseként 1. helyezést ért el, ezért  jutalmul egy laptop tulajdonosává vált. A díjat Elbéné Mester Magdolna, a honlap szerkesztője vette át Novák Pétertől, az esemény egyik házigazdájától.
 
       
A szövetség eddig nem rendelkezett laptoppal. A jövőben a honlappal kapcsolatos és más szövegszerkesztési munkákon túl lehetőség nyílik majd arra is, hogy rendezvényeink előadói vetítéssel is szemléltethessék mondandójukat.
 

Egy kiállítás margójára

Honlapunkon korábban beharangoztuk,
hogy az érdeklődők kárpátaljai vonatkozású eseményen vehetnek részt a Budai Várban.
Az eseményről az alábbi tudósítás született:
Albertné Révay Rita, az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa tudomást szerzett róla, hogy a kárpátaljai Aklihegyi Általános Iskola könyvtárának szüksége lenne magyar nyelvű szépirodalmi könyvekre.
 
„A szekérnek mennie kell…” 
 
Bizonyára sokan emlékeznek még a fenti mondatra, amely annak idején Kerényi Gyula szájából hangzott el azon az alakuló ülésen, amely gyökeresen megváltoztatta a kárpátaljai magyarság ezredvégi sorsát. Igen: ki mertük mondani ott és akkor, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alakuló ülésén, hogy elég erősek vagyunk az induláshoz. Igaz, akkor még azt a bizonyos szekeret, töretlen úton ugyan, de közös cél felé akartuk indítani mindannyian…
 
2007. október 22-én, az 1956-os forradalom és szabadságharc kezdete 51. évfordulójának előestéjén a Rákóczi Szövetség szervezésében a határon túli magyar fiatalok együtt ünnepeltek az anyaországiakkal. 
Számláló
Betöltés...
Kereső
Keresett szöveg
 
 
 
 
 
 
 
___________________________________________________________
 
 
Ön a Kárpátaljai Szövetség 2018 augusztusával lezárt régi honlapját látja.
A szövetség új honlapja a www.karpataljai.simplesite.com  oldalon érhető el.
 
______________________________________________________
 
 
   Kárpátaljai Szövetség fényképe.
 
--------------------------------------------------------------------------------------------- 
 
A Kárpátaljai Szövetség 2018. évi közgyűlése 
  
Május 25-én a Városligeti fasor 44. szám alatti székházában tartotta rendes évi közgyűlését a Kárpátaljai Szövetség. 10 órakor dr. Fülöp László, a közgyűlés levezető elnöke megállapította, hogy az egybegyűltek számát tekintve a fórum nem határozatképes, mert nincs jelen a tagság 50 százaléka + 1 fő, így az Alapszabály IV. 5. 1. pontja értelmében egy órával az eredetileg meghirdetett időpont után az eredeti napirenddel és helyen tartják azt meg. A szünetben kötetlen baráti beszélgetésekre került sor a küldöttek között.
 
 
 
A megismételt közgyűlésen a levezető elnök ismertette a programot. Ezután Benza György, a Kárpátaljai Szövetség elnöke köszöntötte az egybegyűlteket és tájékoztatta a fórumot a közösség legközelebbi feladatairól. Ezek közé tartozik a gyermektáboroztatási program, amelynek keretében 250 kárpátaljai iskolás üdültetését biztosítják Balatonföldváron, a Riviéra Park Hotelben (azóta már megvalósult – a szerk.), illetve egy június 1-jén ugyancsak Balatonföldváron tartandó konferencia Mi lesz veled, Kárpátalja? címmel. Ez utóbbi tanácskozáson (amely időközben nagy érdeklődés mellett már lezajlott – a szerk.) szülőföldünk aktuális problémáinak megoldásáról esett szó. 
Az elnöki köszöntő után Seremet Sándor, a Kárpátaljai Szövetség irodavezetője a fórum elé terjesztette a Kárpátaljai Szövetségnek a 2017. évben végzett közhasznú tevékenységéről és gazdálkodásáról szóló jelentést és ismertette a 2018-as évi munkatervet, vázolta a feladatokat.
A beszámoló meghallgatása után Finta Zenóbiusz, a Felügyelő Bizottság elnöke értékelte Kárpátaljai Szövetség pénzügyi és számviteli tevékenységét. Kijelentette, a bizottság mindent rendben talált. Ezt követően a fórum levezető elnöke szavazásra bocsátotta a beszámolót és a Felügyelő Bizottság jelentését, amelyeket a közgyűlés résztvevői egyhangúlag elfogadtak.
Ezután dr. Fülöp László átadta a szót Benza Györgynek, a szövetség elnökének, aki többek között tájékoztatta az egybegyűlteket arról, milyen felbecsülhetetlen segítséget nyújtott a közösség célkitűzéseinek megvalósításához a Miniszterelnökség Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének és összehangolt feladatainak kormányzati koordinációjáért felelős kormánybiztossága. Egyebek mellett így vált lehetővé a Kárpátaljai Hírmondó példányszámának növelése is, ennek köszönhetően jut el a folyóirat a kárpátaljai tanintézetekbe, művelődési intézményekbe, civil szervezetekhez. Nagyon fontos lépés volt ez, hiszen a szövetség fóruma híd szerepet tölt be a Magyarországon élő kárpátaljaiak és az otthon maradottak között, a folyóirat tükre a Kárpátaljai Szövetség tevékenységének. Benza György felhívta a figyelmet a szövetség honlapján és facebook-oldalán történő tájékoztatásokra, amelyek élő kapcsolatot jelentenek a közösség tagjai között. Születésnapja alkalmából az elnök úr virággal köszöntötte Kövér Katalin alelnököt, Szabóné Badik Dolóresz elnökségi tagot, illetve Ortutay Mária újságírót, aki internetes fórumán népszerűsíti a szövetséget.
 
 
 
A közgyűlés befejező részében hozzászólások következtek. Építő jellegű javaslatokat, ötleteket fogalmazott meg Farkas Sándor, a TATJÁNA Onkológiai Betegekért Alapítvány létrehozásának kezdeményezője, Szöllősy Tibor író, a Kárpátaljai Hírmondó szerkesztőbizottságának tagja, Zólyomi Zoltánné, a Kárpátaljai Szövetség Bercsényi Miklós Alapítványának elnöke, dr. Husznai Katalin és Szilágyi Sándor budapesti, Dr. Fodor István gödöllői tagtársunk, illetve dr. Ljavinecz Marianna, a Fővárosi Ruszin Kisebbségi Önkormányzat elnöke.
 
 

Végezetül az egybegyűltek megtekintették Hajduk Márta Kárpátaljai tragédia c. dokumentumfilmjét, amelyet a fiatalon elhunyt Bornemissza Eszter kárpátaljai származású televíziós személyiség emlékének ajánlottak a film készítői. A vetítésen jelen volt és felszólalt dr. Dupka György történész, illetve Gál Emese televíziós szerkesztő-riporter, aki a filmben narrátor szerepet vállalt.
 
 
 
Köszönet az 1 százalékért!
 
 
A hatályos törvények lehetővé teszik, hogy az adózó magyar állampolgárok adójuk 1%-ával támogassák a civil közhasznú szervezetek munkáját.
 
 
          A Kárpátaljai Szövetség jóleső érzéssel fogadja a támogatók felajánlásait,
hiszen ez azt bizonyítja, hogy az áttelepültek fontosnak tartják azt a tevékenységet,
amelyet a szülőföldön maradt kárpátaljai magyarok kulturális illetve
oktatási életének kiteljesedéséért, gazdasági helyzetének javításáért folytatunk.  
 
A  2016. évi adó 1 százalékából 335.975 Ft érkezett szövetségünk részére.
 
   Köszönjük a támogatást minden kedves tagtársunknak!
 
        
Köszönetünkön túl azzal a kéréssel fordulunk támogatóinkhoz, 
hogy továbbra is segítsenek céljaink megvalósításában!
 
Kérjük, hogy lehetőség szerint segítsenek abban is, hogy újabb támogatók
ajánlják fel  adójuk 1 százalékát!
 
 
OTP számlaszámunk: 11711034-20834951
 
Adószámunk: 18046629-1-42
 
Érdeklődni az alábbi telefonszámon lehet: 06-1-351-7770       
                                                                                     
 
a Kárpátaljai Szövetség elnöksége 
 
 
 
 
 
A kiállításmegnyitót a Kárpátaljai Szövetség közgyűlése követi:
 
 
 
______________________________________
 
 
Fiatal kárpátaljai irodalmárok estje a KSZ székházában   
 
2017. november 9-én a Kárpátaljai Szövetség Városligeti fasori székházának kis előadótermében a Kovács Vilmos Irodalmi Társaság /KVIT/ tagjait ismerhették meg az érdeklődők.
 
 
 
  Idén lett volna 90 éves Kárpátalja egyik legnagyobb költője, a társaság névadója, Kovács Vilmos, akinek tiszteletére irodalmi esteket rendez a KVIT. Ennek keretében látogattak el most hozzánk a fiatal irodalmárok.
 
 Benza György, a Kárpátaljai Szövetség elnöke megnyitó beszéde után a vendégek bemutatkozása következett.
A 12 tehetséges fiatalból néhány - Marcsák Gergely, Csordás László, Shrek Timea, Csornyij Dávid, Kertész Dávid és Szabó P. Dóra - saját verseiből, írásaiból is ízelítőt adott. 
Az ünnepség állófogadással ért véget.
 
A rendezvényről további fotók tekinthetők meg
az alábbi linkre kattintva:
 
 
--------------------------------------------------------
 
Kárpátaljai tragédia - dokumentumfilm vetítés
 
Budapesten, a Magyarság Házában
 
------------------------------------------------------------------
 
Zsúfolásig megtelt a budapesti Duna Palota Széchenyi terme, ahol 2017. október 20-án került bemutatásra a Kárpátaljai tragédia című dokumentumfilm. Az eseményre a Kárpátaljai Szövetség is hivatalos volt, tagjaink szép számmal képviseltették magukat a vetítésen. 
 
Az 52 perces film forgatókönyvét Hajduk Márta írta és Ő is rendezte.
Vass Tamás, az Ungvári TV operatőre forgatta, a zenei aláfestést Darázs Erzsébet végezte.
   
A film vetítése előtt a tiszabökényi Tiszacsillag asszonykórus láger balladákat adott elő és ők készítették azt a rengeteg süteményt, amellyel a bejövő vendégeket kinálták. Serfőző Bence Kárpátalja című verset szavalta el.
Az est háziasszonya Gál Emese először dr. Szakály Sándort, a VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatóját kérte fel, hogy mondja el véleményét a filmről. Majd Erdélyi János, Balázs Béla-díjas filmrendező szólt elismerő szavakkal az alkotásról.
A filmben szereplők közül jelen volt dr. Dupka György történész, Bognár Zalán és a GULAG-ot megjárt 93 éves Fóris Kálmán.
A vetítés végén Nagy Kálmán, a film producere és Hajduk Márta valamennyi résztvevőnek megköszönte a közreműködést.
 
  A Kárpátaljai tragédia egy hiánypótló, értékes, tényfeltáró alkotás, amely hűen vissza adja azt a szenvedést, amelyet elődjeink, vidékünk férfi lakossága átélt. Nagyon reméljük, hogy ez a film eljut valamennyi tanintézetbe határon innen és túl…
 
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
 
A Kárpátaljai Szövetség 2017. évi Balatonföldvári Találkozóján 
 
-------------------------------------------------------------------------------------------------------- 
 
Szeptember 15–17. között a Riviéra Park Hotelben tartották a Kárpátaljai Szövetség hagyományos, immár huszonnegyedik balatonföldvári találkozóját. Idén is sok-sok vendég érkezett az anyaország különböző településeiről, illetve Kárpátaljáról. A háromnapos rendezvény ez alkalommal is változatos programokat kínált a résztvevőknek.
 
  
 
Péntek délután Schur Alekszander közreműködésével tárogatószó hívogatta a vendégeket a szálloda halljába, ahol két fényképkiállítás megnyitójára is sor került. Kovács Sándor helytörténész, szakíró, a Kárpátaljai Irodalmárok, Művészek, Alkotók Közösségének (KIMAK) elnöke Kárpátalja természeti szépségeit és épített örökségét bemutató fotóiból állított össze egy kisebb válogatást.
 
  
 
Sepa János, a Beregvidéki Múzeum igazgatójának jóvoltából pedig Beregszász múltjába tehettek egy történelmi sétát az érdeklődők. A visszacsatolt Beregszász ünnepi eseményei 1939 január – 1939 május elnevezésű sorozat 100 archív felvételen szemlélteti a kor történéseit. A kiállításokat Benza György, a Kárpátaljai Szövetség elnöke nyitotta meg.
Már hagyomány, hogy Kovács Sándor jóvoltából a balatonföldvári találkozókon az érdeklődők természetfilmekben is gyönyörködhetnek Sokan voltak kíváncsiak arra, ezúttal milyen meglepetéssel szolgál, és nem is kellett csalódniuk. Szülőföldünk igézetében című érdekes, számos fotóval illusztrált előadásában a szakíró ezúttal kárpátaljai fatemplomairólgyarapította hasznos tudnivalókkal ismereteinket.
   
 
 
Kedves vendégek is érkeztek a találkozóra Lembergből: Rosztiszlav Demcsisin karmester, zeneszerző és felesége Leszja Borovec énekesnő (mindketten Ukrajna érdemes művészei), akik rögtönzött koncertet adtak a közönség nagy örömére.
 
  
 
A vacsorát követően két év szünet után ismét üdvözölhettük köreinkben Dobos Tibort és Varga Zoltánt, azaz a Noszti fiúkat, akik „Hol van az a nyár…” című műsorukkal a régi slágerek, örökzöld dallamok világába kalauzolták el a hallgatóságot. Ez alkalommal Bokor Zsuzsa énekesnő is társult hozzájuk.
Szombat reggel a képzőművészet kedvelőinek kedveztek a szervezők: a kiállítóteremben Kopriva Attila munkácsi festőművész alkotásait tekinthették meg. A művész pályafutását Benza György ismertette, a tárlat anyagáról maga a művész beszélt. (Olvasóink a Kárpátaljai Hírmondó hátsó borítóján kaphatnak ízelítőt az alkotásokból.)
 
  
 
Ezután került sor a Kárpátaljai Szövetség közgyűlésére, amelynek programját dr. Fülöp László levezető elnök ismertette. A jelenlévők meghallgathatták Benza György elnöki beszámolóját a Kárpátaljai Szövetségnek a legutóbbi, májusi közgyűlés óta végzett tevékenységéről. A viszonylag rövid idő alatt több program is megvalósult, ezekről a Kárpátaljai Hírmondó nyári számában olvashatnak. Szó esett a tervekről is, amelyek között szerepel egy képzőművészeti alap létrehozása; egy összművészeti fesztivál megszervezése Budapesten Kárpátalján született, de a világ számos országában élő és alkotó klasszikus és népzenészek részvételével; a Kárpátaljai Szövetség történetét feldolgozó kiadvány megjelentetése (Báthory Katalinnak, a Szövetség örökös tagjának visszaemlékezései alapján); partnerség kialakítása a Kárpátalján működő ifjúsági szervezetekkel (ennek érdekében képviselőik meghívást kaptak a találkozóra); a Kárpátaljai Hírmondó fejlesztése.
 
 
 
A kérdések, hozzászólások többsége a nemrég elfogadott új ukrán oktatási törvénnyel volt kapcsolatos. Megosztották gondolataikat a jelenlévőkkel többek között Bródy András, Kovács Sándor, Kapitány Marianna, Zselicky Gabriella, Csobolya József tagtársak, Kramarenko Viktor, az Országos Ruszin Önkormányzat elnöke, Sin József, a Beregszászi Járási Tanács elnöke.
A közgyűlés az alábbi határozati javaslatokat fogadta el:
– a munka minőségének javítása érdekében a Szövetség elnökségét Kárpátalján élő tagokkal kell bővíteni;
– a Városligeti fasor 44. szám alatti székházban lehetővé tenni, hogy a kárpátaljai partnerszervezetek térítésmentesen képviseleti irodát tartsanak fenn, rendezvényeik megtartására igénybe vehessék a dísztermet;
– a Kárpátaljai Szövetség közleményt ad ki – amit eljuttat az MTI-hez –, miszerint támogatja a kárpátaljai magyar szervezetek Ukrajna elnökének címzett, az oktatási törvénnyel kapcsolatos petícióját.
A közgyűlés második napirendi pontja szerint dr. Seremet Sándor, a Kárpátaljai Szövetség újonnan kinevezett irodavezetője bemutatta a kárpátaljai ifjúsági szervezetek jelen lévő képviselőit, akik aztán ismertették tevékenységüket. A Görögkatolikus Ifjúsági Szervezet (GISZ) képviseletében Puskás Veronika elnök,
 
  
 
a Kovács Vilmos Irodalmi Társaságtól (KVIT) Shrek Tímea szervező, a Momentum Doctorandus (MD) képviseletében Turányi Tatjána alelnök vett részt a közgyűlésen.
Ebéd után kötetlen program volt, így a Kárpátaljáról érkezett vendégek ismerkedhettek a város nevezetességeivel. Igaz, az időjárás nem volt túl kegyes hozzánk, de a szemerkélő eső nem riasztotta el a vállalkozókat a környék felfedezésétől. A szállodában maradtaknak pedig alkalmuk volt a kötetlen beszélgetésekre rég nem látott barátaikkal.
Délután nagy érdeklődés kísérte dr. Seremet Sándor történész Kárpátalja mint területi egység kialakulása az első világháború után című előadását. Számos új információt tartalmazott Kopriva Attila művészettörténész, festőművész a kárpátaljai festészet múltját és jelenét bemutató előadása is.
 
 
 
Este ifj. Pókos István gitáron előadott latin dallamokkal teremtett jó hangulatot, majd az ünnepi vacsora után a szórakozni vágyó vendégek hajnalig rophatták a táncot a retro diszkóban. A talpalávalót szintén ifj. Pókos István szolgáltatta.
 
  
 
A vasárnapi istentiszteleten Pásztor Bazil görögkatolikus parókus hirdette Isten igéjét, és kért áldást a Kárpátaljai Szövetség vezetőire, tagságára.
 
  
 
Ezután a találkozó résztvevői a szálloda parkjában lévő Balaton parti sétányra vonultak, hogy emlékpadok avatásával, illetve emlékfák ültetésével örökítsék meg a Kárpátaljai Szövetség két korábbi elnökének emlékét.
 
  
 
Kecskés Mihály és Benda István életrajzát Benedekné Kövér Katalin alelnök ismertette.
Búcsúzóul néhányan még fényképeket készítettek, háttérben az emlékpadokkal, a frissen ültetett ezüsthársakkal vagy éppen a haragoszöld tóval, aztán eljött a búcsú ideje. A kárpátaljai csoport ismét így búcsúzott az anyaországba települt földijeitől: „Jövőre veletek, ugyanitt”.
Szemere Judit 
 
A Kárpátaljaiak Balatonföldvári Találkozójáról készült
további fotók a Kárpátaljai Szövetség facebook oldalán tekinthetők meg,
az alábbi linkre kattintva:
   
 
-----------------------------------------------------------------
 
 
Nemzetközi konferencia Balatonföldváron
 
A Kárpátaljai Szövetség szervezésében június 2-án a balatonföldvári Riviéra Park Hotelben nemzetközi konferenciát tartottak „Mit tehet Magyarország kormánya és a magyarországi, valamint határon túli civil szervezetek az egyre fogyatkozó és anyanyelvüket önhibáján kívül elveszítő kárpátaljai magyarság és a velük évszázadok óta szimbiózisban élő ruszinság megtartásának és szülőföldön történő boldogulásának érdekében” címmel.
 
    
 
A tanácskozást Benza György, a Kárpátaljai Szövetség elnöke nyitotta meg, aki köszöntötte a vendégeket. Ezután érdekes, figyelemfelkeltő előadásokat hallgathattak a jelenlévők.
Jaczkó Sándor helynök arról beszélt, milyen gyümölcsöző munkát végez a  görögkatolikus egyház a kárpátaljai magyarság és ruszinság fennmaradása és a történelmi-kulturális értékmentés terén.
Dr. Botlik József történész „A történelem ismétli önmagát, avagy Egán Ede – Bartha Miklós nemzetpolitikusok kárpátaljai történelmi küldetésének tapasztalata, tanulságok levonása” címmel tartott előadást.
Dr. Grezsa István, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja fejlesztési feladatainak kormányzati koordinációjáért felelős kormánybiztos  arról szólt, milyen pozitív és negatív tapasztalatok születtek a 2010-2016 közötti,  Kárpátaljával kapcsolatos kormányintézkedések eredményeinek mérlegelése során, illetve ismertette az elkövetkező évekre vonatkozó terveket, célkitűzéseket.
Dr. Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke konkrét programok és eredmények ismertetésével bemutatta az általa irányított, a a határon túli magyarsággal foglalkozó legnagyobb civil szervezetet.
Dr. Fenics Vladimir történész „Kárpátalja: változások mozgás nélkül, mozgások változás nélkül, avagy van-e élet Kárpátalján és a kárpátaljaiak szülőföld elhagyása nélküli túlélési stratégiája, boldogulása” című előadása nagy érdeklődést váltott ki a tanácskozás résztvevői körében.
Kovács Sándor író előadásában a kárpátaljai Rákóczi-emlékhelyek megóvásának fontosságát taglalta, hangsúlyozva, milyen jelentős szerepet játszanak azok a ruszin – magyar történelmi emlékezet fenntartásában.
Dr. Seremet Sándor Kárpátalja kialakulásának előzményeiről, a terület határainak kijelöléséről és annak következményeiről értekezett.
 
  
 
A konferencia után a Riviéra Park Hotelben táborozó kárpátaljai gyerekek zenés-táncos műsorral kedveskedtek a fórum résztvevőinek, akik ezután megtekinthették a gyerekek rajzaiból, illetve kárpátaljai festőművészek alkotásaiból rendezett kiállítást.
 
-------------------------------------------- 
 
 
Tehetséggondozó alkotótábor kárpátaljai fiatalok számára
 
Balatonföldváron, a Riviéra Park Hotelben június elején több mint 400 kárpátaljai iskolás tölthette el tartalmasan a nyári szünidő egy részét. A magyar, ruszin és ukrán nemzetiségű gyerekek 28 iskolából, Kárpátalja szinte minden szegletéből érkeztek a magyar tenger partjára, hogy gyönyörű környezetben pihenjenek, kikapcsolódjanak. Benza György, a Kárpátalja Szövetség elnöke idén immár 11. alkalommal szervezett művészeti és alkotótábort a tehetséges gyerekeknek.
A tábor vezetője Kövér Katalin, a Kárpátaljai Szövetség alelnöke volt. Munkáját Benza Barbara és Rojkovich Ágoston, valamint számos művész és alkotó segítette.
A tíznapos táborban délelőttönként a gyerekek érdeklődési körüknek megfelelően különböző foglalkozásokon vehettek részt.
 
  
 
Bródy András híres kárpátaljai ruszin festő oktatta a gyerekeket a művészet szépségeire.
 
  
 
Nagy sikere volt a kézműves foglalkozásoknak, amelyek során karkötőt vagy más ajándékot készítettek az otthoniaknak.
 
  
 
A tehetséges kis zenészekkel Farkas Sándor zenetanár foglalkozott.
 
  
 
Tánc- és énekoktatás is zajlott, magyar, ruszin, szlovák népzenével ismerkedhettek a gyerekek.
 
  
 
Voltak sportrendezvények, minden reggel torna a pázsiton, de labdarúgó-mérkőzésre és asztalitenisz-versenyre is sor került.
 
 
 
Délután a táborozók kirándultak a környéken, fürödtek a Balatonban vagy épp az árnyékban vettek részt különböző játékokban, beszélgetésekben.
 
  
 
Hittanórák is voltak.
 
   
 
Óriási élményt jelentett a gyerekeknek a hajókirándulás Tihanyba, ahová  naponta más-más csoportot indítottak.
 
  
 
A tábor végén a résztvevők műsoros este keretében bemutathatták, mit tanultak, illetve az elkészült képekből a végén kiállítást szerveztek.
 
  
 
A tábor szervezői még további 100 gyereket várnak augusztus végéig Kárpátaljáról.
 


A Kárpátaljai Szövetség hálás köszönetet mond a Miniszterelnökség Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja Együttműködésének és Összehangolt Fejlesztési Feladatainak Kormányzati Koordinációjáért Felelős Kormánybiztosságának valamint a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt-nek, hogy 5.000.000,-Ft támogatással hozzájárult a 2017. nyarán megrendezésre kerülő XI. Határon Túli Ifjúsági Alkotótáborhoz és ezzel egy időben zajló kárpátaljai hadiárvák és hadiözvegyek rehabilitációs programjához.
 
A Kárpátaljai Szövetség hálás köszönetét fejezi ki az alábbi Önkormányzatok és Részvénytársaságok nagylelkű támogatásáért is. 

Dutrade Zrt 990 000,-Ft
Porche Hungaria Zrt 250 000,-Ft
Soproni Önkormányzat 200 000,-Ft 
Esztergomi Önkormányzat 150 000,-Ft
Makói Önkormányzat  100 000,-Ft
Döröskei Önkormányzat 60 000,-Ft
Szigetszentmiklósi Önkormányzat 50 000,-Ft
Kaposvár Polgármesteri Hivatal 50 000,-Ft
Törökszentmiklósi Önkormányzat 50 000 

A résztvevő gyermekek felejthetetlen élményekkel gazdagodva, az alkotótevékenység során szerzett új elméleti és gyakorlati ismeretekre  szert téve, a  Kárpát-medencei magyarság gazdag történelmét megismerve, számos új barátot szerezve, a közösség, az összetartozás érzését még inkább megtapasztalva búcsúztak a tábortól, annak reményében, hogy az elkövetkezendő években újra részesülhetnek mindezekben.
 
 A táborról készült további fotók megtekinthetők a szövetség facebook oldalán:
 
---------------------------------------------------------------
 
 
A Kárpátaljai Szövetség 2017. évi közgyűlésén

Május 6-án a Városligeti fasor 44. Versailles termében tartotta rendes évi közgyűlését a Kárpátaljai Szövetség. Dr. Damjanovich Imre, a közgyűlés levezető elnöke, a Kárpátaljai Szövetség tiszteletbeli elnöke megállapította, hogy az egybegyűltek számát tekintve a fórum nem határozatképes, mert nincs jelen a tagság 50 százaléka + 1 fő, így az Alapszabály értelmében egy órával az eredetileg meghirdetett időpont után tartják azt meg az eredeti napirenddel és helyen.
   A tanácskozás kezdetéig Schur Alekszander tárogatón kuruc dallamokat játszott, majd Kovács Sándor író, a Kárpátaljai Irodalmárok, Művészek, Alkotók Közösségének (KIMAK) elnöke tartott érdekes előadást Rákóczi emlékek Kárpátalján címmel. A közelgő anyák napjára való tekintettel a Credo verséneklő együttes egyik szép dalával köszöntötte a teremben helyet foglaló édesanyákat, nagymamákat.   
A megismételt közgyűlésen a napirendnek megfelelően először Benza Györgynek, a Kárpátaljai Szövetség elnökének beszámolóját hallgatták meg a fórum résztvevői a szövetség 2016-ban végzett munkájáról. Rámutatott: a Kárpátaljai Szövetség – küldetésének megfelelően – 2016-ban folytatta közösségfejlesztő, együttműködést elősegítő, értékteremtő tevékenységét. Eredményes munka folyt a szülőföldön maradt és az anyaországba áttelepült kárpátaljaiak kapcsolattartása, művelődési, oktatási kérdések terén. Hangsúlyozta: a szervezet sikeres működésének két feltétele van: az aktív tagság és a források megléte. Beszámolójában a Kárpátaljai Szövetség elnöke kitért a vidéki tagszervezetek – a debreceni (elnöke dr. Kövér László), a kisvárdai (Udvari István) és a miskolci (Tóth Antal József) –, illetve az alapítványok – a Bercsényi Miklós Alapítvány (elnöke Zólyomi Zoltánné) és a Benza György Alapítvány (elnöke Benza György) munkájára is. Felhívta a figyelmet a szövetség honlapján és facebook-oldalán közzétett tájékoztatásokra.
 
 
 
A 2016-os pénzügyi beszámolót Dr. Damjanovich Imre, a Felügyelő Bizottság jelentését Finta Zenóbiusz elnök terjesztette a tagság elé.
Ezután Benza György ismertette a Kárpátaljai Szövetség 2017-es évi terveit. Elmondta: a közösség céljai és faladatai hasonlóak az előző évekéhez. Továbbra is a közhasznú feladatok végzésére, a nemzeti összetartozást erősítő kapcsolatok építésére, a szervezeti élet szilárdítására összpontosítanak. A tagság támogatásával továbbra is negyedévenként megjelentetik a Kárpátaljai Hírmondót, támogatják a KIMAK tevékenységét klubestek szervezésében, mivel ezek – a nagyobb rendezvények mellett – kiválóan alkalmasak a tagság összekovácsolására, tájékoztatására.
A tervek között szerepel (azóta már megvalósult – a szerk.) tehetséggondozó tábor megrendezése kárpátaljai gyerekek számára a Balatonföldvári Riviéra Park Hotelben, valamint a hagyományos balatonföldvári találkozó megtartása.
 
  
 
A beszámolók elfogadása után hozzászólások következtek. Építő jellegű ötleteket, javaslatokat fogalmaztak meg Zólyomi Zoltánné, a Bercsényi Miklós Alapítvány elnöke, Dr. Báthory Katalin, a Kárpátaljai Szövetség egykori főtitkára, örökös tagja, Elbéné Mester Magdolna, a honlap szerkesztője, Kövér Katalin alelnök, Almási Judit, Pókos István, Kutlán András és más tagtársak.
A kulturális program folytatásaként Farkas Sándor zongoraművész szórakoztatta a közgyűlés résztvevőit népszerű slágerekkel, majd sor került Kovach Anton kárpátaljai festőművész egyéni tárlatának megnyitójára. Az ungvári képzőművészeti főiskola tanárának munkásságát, a kiállított alkotásokat Feledy Balázs művészeti író értékelte. A jó hangulatról ifj. Pókos István gondoskodott gitárjátékával.   
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség képviseletében Balogh Lívia, az ungvári járási szervezet elnöke vett részt a közgyűlésen.
 
A rendezvényről készült fotók megtakinthetők a Kárpátaljai Szövetség facebook oldalán:
 
 
Koszorúzás a Rákóczi emléknapon
 
A Kárpátaljai Szövetség képviselői részt vettek a Rákóczi emléknap alkalmából szervezett, koszorúzással egybekötött ünnepségen 2017. március 27-én. Az ünnepség helyszíne Budapesten, a Kossuth Lajos téren, II. Rákóczi Ferenc lovas szobra előtt volt. A megemlékezésen résztvevő valamennyi szervezet megkoszorúzta II. Rákóczi Ferenc szobrát. Így a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottsága nevében Németh Zsolt, a Rákóczi Szövetség nevében Halzl József és Csáky Csongor, a Kárpátaljai Szövetség nevében Benedekné Kövér Katalin és Rácz Zsuzsanna, illetve a Rákóczi Szövetség pártoló szervezetein kívül az erdélyi Dés és Válaszút, továbbá a délvidéki Csóka szórványtelepüléseinek szervezetei is koszorúztak.
 
 
 
A Rákóczi Szövetség képviseletében Halzl József és Csáky Csongor koszorúzott
 
 
 
 Benedekné Kövér Katalin a Kárpátaljai Szövetség koszorújával
 
 
 
A rendezvény résztvevői
 
A Rákóczi emléknapról készült fotóalbum megtekinthető a Kárpátaljai Szövetség facebook oldalán:
 
Dr. Báthory Katalin születésnapi köszöntése 
 
 
A Kárpátalja Szövetség elnöksége 2017. január 27-én, pénteken, a Városligeti fasor 44. számú épületében található Versailles rendezvényteremben ünnepi műsor keretében köszöntötte Dr. Báthory Katalint, a Kárpátaljai Szövetség alapítóját és örökös tagját,
aki 2017. január 22-én ünnepelte 90. születésnapját.
A rendezvényt Schober Ottó, a Kárpátaljai Szövetség alelnöke nyitotta meg és előadta „Honfoglalóink útjai” című saját versét. Ezután a rendezvény résztvevői megnézhették a Budapest XII. kerületi Önkormányzata által működtetett Hegyvidék Televízió Dr. Báthory Katalinról készített dokumentumfilmjét. 
Beregszászi Olga, közkedvelt előadóművész dalaival köszöntötte az ünnepeltet, Kovács Sándor, a KIMAK elnöke pedig Dr. Báthory Katalin életpályáját méltatta. Jobák Márta (93 éves) versmondó, a Nemzeti Vers verseny ezüst fokozatú díjazottja Lackfi János: „A matematikus nyulai” című versét szavalta el az ünnepelt tiszteletére.
 
 
 
Dalmay Árpád, a Beregszászért Alapítvány kuratóriumának elnöke emléklapot adott át, majd Benza György, a Kárpátaljai Szövetség elnöke és dr. Damjanovich Imre, a szövetség tiszteletbeli elnöke virággal és díszoklevéllel köszöntötte Dr. Báthory Katalint 90. születésnapja alkalmából. Pásztor Bazil atya, budai kerületi esperes, parochus szavai után a jelenlévők közösen elénekelték az „Éljen soká!” című dalt. Az ünnepelt köszönő szavai után a rendezvény zárásaként fogadás következett a koncertterem halljában.
A rendezvényről készült fotók megtakinthetők a Kárpátaljai Szövetség facebook oldalán:
 
„Elindult a gyakorlati nemzetegyesítés” A Kárpátaljai Szövetség elnöksége körlevélben hívta fel a tagság figyelmét a Hitel folyóiratnak a Magyar autonómiák című, január 18-án a MOM Kulturális Központjában tartandó rendezvényére. Jöttek is szép számmal a szűkebb pátriánkból elszármazottak, hiszen a kárpátaljai magyarságnak mindig is fájó problémája volt, hogy szülőföldjén nem független, nincsenek önrendelkezési jogai. Sokan emlékeznek az 1991. december 1-jén tartott referendum eredményére: a szavazók 81,4 százaléka mondott igent a Beregszászi Magyar Autonóm Körzet megalakítására, a népakarat azonban felsőbb ellenállásba ütközött, és sajnos azóta sem valósult meg.Zsúfolásig megtelt a kulturális központ díszterme. Papp Endre, a Hitel főszerkesztője köszöntötte az egybegyűlteket, majd átadta a szót a meghívott vendégeknek. Grezsa István, a Miniszterelnökség Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja fejlesztési feladatainak kormányzati koordinációjáért felelős kormánybiztosa, Szili Katalin miniszterelnöki megbízott, a Magyar Országgyűlés korábbi elnöke, Arató György történész, Juhász György irodalomtörténész, hungarológus hosszan fejtegették, mit gondolnak a határon túlra szakadt nemzetrészek törekvéseiről, az autonómiák kivívásánaklehetőségeiről.
     
 
     
Fontos megállapításokat hallottunk, ezek közül talán a legfontosabb, hogy az autonómia önmagában semmit nem jelent, ha nem működik. Magyar orvosok, mérnökök, pedagógusok nélkül egyetlen régióban sem képzelhető el a magyarlakta vidékek önrendelkezésének megvalósítása. Éppen ezért Magyarország kormánya nagy súlyt helyez a magyar vállalkozások pályázatok formájában történő anyagi támogatására, arra, hogy a fiatalok szülőföldjükön is megtalálják a számításaikat. Grezsa István kormánybiztos lakonikusan így összegezte a folyamatot: Elindult a gyakorlati nemzetegyesítés.
Botlik József történész, kisebbségkutató és Bakos István művelődéskutató arról szóltak, hogy az anyaország határain túl élő nemzettársak kapaszkodóként őrzik a nemzeti értékeket. Más kérdés, hogy meddig, hiszen minden magyarlakta régióban jelentősen  fogy a magyarság létszáma.
 
 A fórumon szót kért Fülöp László ügyvéd, a Kárpátaljai Szövetség jogi képviselője, aki arról tájékoztatta az egybegyűlteket, hogy a Kárpátaljai Szövetség 2016. szeptember 3-án Balatonföldváron tartott közgyűlésén Állásfoglalás született a határon túli magyarok egyszerűsített állampolgárságának elnyerésével kapcsolatban. A helyzet az, hogy az érvényben lévő jogi szabályozás alapján számos kárpátaljai születésű jelenleg nem magyar állampolgár számára nem kivitelezhető az egyszerűsített honosítási eljárás, mivel családi körülményeinél vagy környezeténél fogva nem rendelkezik kellő magyar nyelvtudással. Az Állásfoglalásban az állampolgársági törvény módosítását javasolta a Kárpátaljai Szövetség közgyűlése, mégpedig olyan módon, hogy a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 4. §-a 3. bekezdésének utolsó mondatát: „…kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, akinek felmenője magyar állampolgár volt vagy valószínűsíti magyarországi származását, és magyar nyelvtudását igazolja, kiegészítve a végén a „vagy vállalja 5 éven belül ennek igazolását” szövegrésszel. A Kárpátaljai Szövetség jogi képviselője az Állásfoglalás szövegét eljuttatta Áder János köztársasági elnökhöz, és levélben kérte, hogy törvénykezdeményezési jogkörénél fogva támogassa a törvénymódosítási javaslatot.
  
A Hitel folyóirat autonómiakérdéseket megvitató rendezvénye után Benza György vállalkozónak, a Kárpátaljai Szövetség elnökének jóvoltából az egybegyűltek egy pohár bor és szendvicsek mellett még hosszú időt tölthettek egymás társaságában. 
A rendezvényről készült fotók megtakinthetők a Kárpátaljai Szövetség facebook oldalán: https://www.facebook.com/pg/karpataljai/photos/?tab=album&album_id=1209360742492832
A Kárpátaljai Szövetség Balatonföldvári Találkozója 2016
 
2016. szeptember 2–4. között került megrendezésre a Kárpátaljai Szövetség hagyományos balatonföldvári találkozója. Ez alkalommal is sok-sok vendég érkezett az anyaország különböző településeiről, illetve Kárpátaljáról.
 
  
Péntek délután Katona Tamás emlékére padot avattak a Riviéra Park Hotel egyik sétánya mellett. A Kárpátaljai Szövetség egykori elnökének példaértékű történészi munkásságát és a Szövetség vezetésében kifejtett tevékenységét Dr. Damjanovich Imre tiszteletbeli elnök méltatta, majd Benza György jelenlegi elnökkel felavatták a padot, amire elsőként Schober Ottó elnökhelyettes mint korelnök ült rá. A pad mellé Dr. Damjanovich Imre és Benza György fiatal hársfát is ültettek, hogy majd árnyékot adjon az ott pihenőknek
 
  
 
A képzőművészet kedvelőit a Bajor Gizi Közösségi Házba invitálták a szervezők, ahol megtekinthették a balatonföldvári Nemzetközi Ruszin–Magyar Alkotószimpóziumokon készült festményekből rendezett retrospektív kiállítást. Láthatók voltak többek között Matl Péter, Manajló András, Földessy Péter, Soltész Péter képei, amelyek közül az alkotók néhányat felajánlottak árverezésre. A befolyt összeget a kelet-ukrajnai harcokban elesett katonák árván maradt gyermekei üdültetése költségeinek fedezésére fordítják. A terem másik részében Kovács Anton, az ungvári Erdélyi Béla Képzőművészeti Főiskola tanárának alkotásai kaptak helyet. A tárlat ünnepélyes megnyitóján Pappné Molnár Veronika, a közösségi ház igazgatója és Gáspár Imréné Koseluk Zsuzsanna, Balatonföldvár alpolgármestere köszöntötték a vendégeket. A kulturális programról Schober Ottó elnökhelyettes és Nagy Anikó, a Kárpátaljai Megyei Filharmónia énekesnője gondoskodtak. A kiállító művészek munkásságát Ortutay Mária művészeti író ismertette.
 
 
 
Este Kövér Katalin elnökhelyettes mint sommelier közreműködésével borkóstolóra került sor, a találkozó résztvevői ez alkalommal a kárpátaljai Cotnar vállalat két borát, egy Gorobchiki fantázianevű rosét és egy Merlot száraz vörösbort ismerhettek meg. Ezután az örökifjú vendégek nagy örömére örökzöld dallamok csendültek fel Farkas Sándor munkácsi születésű zongoraművész előadásában.
 
 
 
A szombat délelőtti kerekasztal-megbeszélésen Benza György, a Szövetség elnökének irányításával a Kárpátalja kulturális és gazdasági életét érintő aktuálpolitikai kérdésekről esett szó, különös tekintettel az orosz–ukrán konfliktusra. Előadást tartott Dr. Botlik József, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem professzora, Dr. Juhász György és Giday András, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum munkatársai. A valós kárpátaljai helyzetről Péter Csaba, az Ukrajnai Magyar Demokrata Párt elnöke tájékoztatott. Az előadások sok új információt tartalmaztak, és nagyon hasznosaknak bizonyultak a találkozó résztvevői számára, hiszen a magyar média hallgat vagy félinformációkat közöl az ukrajnai, ezen belül a kárpátaljai eseményekről, éppen ezért döbbenetes a tájékozatlanság az anyaországi lakosság körében. A fórumon jelen volt és az elhangzottakra reflektált Grezsa István, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja fejlesztési feladatainak kormányzati koordinációjáért felelős kormánybiztos. Röviden ismertette a kárpátaljai magyarság szülőföldön való megmaradását elősegítő programokat, és a magyar kormány további támogatásáról biztosított.
 
 
 
Ezt követően megtartották a Kárpátaljai Szövetség közgyűlését. A jelenlévők meghallgathatták Dr. Damjanovich Imre összefoglalóját a Kárpátaljai Szövetség elmúlt évi tevékenységéről (a teljes beszámoló megtalálható a Kárpátaljai Szövetség honlapján). A 2017-es évre szóló cselekvési program elfogadását a beérkezett számos észrevétel, módosítás és kiegészítés feldolgozása miatt év végéig elnapolták. Ugyancsak későbbi időpontra halasztották a szervezet új logójának elbírálását. A közgyűlés állásfoglalást fogadott el az egyszerűsített honosításról szóló törvény magyar nyelvtudási követelményének – meghatározott esetekben történő – enyhítésével kapcsolatban.
 
 
 
Az információs asztalnál a vendégek megvásárolhatták a Kárpátaljai Hírmondó korábbi számait, Nagy Anikó énekesnő lemezeit, valamint Ujfalussy István, a Kárpátaljai Szövetség tagjának írásait és festményeit bemutató kötetét.
Délután szabadprogram volt, így a baráti társaságoknak alkalmuk nyílt a kötetlen beszélgetésekre, a Kárpátaljáról érkezett vendégek ismerkedhettek a város és a környék nevezetességeivel. Sokan éltek is alkalommal, hogy áthajózzanak Tihanyba. A hajókirándulás és a város látványosságai feledhetetlen élményekkel szolgáltak számukra.
 
 
 
Este került sor Nagy Anikó előadására, amely nagy sikert aratott a találkozó résztvevőinek körében. A művésznő operettrészleteket és magyar nótákat énekelt.
Az ünnepi vacsora keretében idén sem maradt el a tombolasorsolás, amely során számos nyeremény talált gazdára, majd a szórakozni vágyó vendégek hajnalig rophatták a táncot. A talpalávalót A madarak nevű házibuli-zenekar szolgáltatta.
A vasárnapi búcsúzkodás és hazaindulás előtt Perpek Attila beregdédai születésű, Kaposváron szolgáló református lelkész hirdette Isten igéjét és kért áldást a találkozó résztvevőire.
 
A rendezvényről további fotók tekinthetők meg a szövetség facebook oldalán:
 
A Kárpátaljai Szövetség XXVIII. közgyűlésén
 
 
Fórum meglepetésekkel
 
A Kárpátaljai Szövetség 2016. május 21-én közgyűlést tartott a Magyarok Házában.
A fórum 10 órakor még nem volt határozatképes, mivel nem volt jelen a tagság 50 százaléka + 1fő. Dr. Damjanovich Imre, a szövetség elnöke, a közgyűlés levezető elnöke tájékoztatta az egybegyűlteket, hogy az Alapszabály IV/2. pontja értelmében a tanácskozást egy órával az eredetileg meghirdetett időpont után kezdik meg az eredeti napirenddel. A köztes időben „Verecke – a honfoglalás kapuja” címmel a Kárpátaljai Irodalmárok, Művészek, Alkotók Közössége (KIMAK) adott tartalmas műsort Dinnyés József daltulajdonos közreműködésével.
 
  
 
Úgy véljük, Dinnyés Józsefet nem kell bemutatni az olvasóknak, hiszen számos alkalommal tett már tanúbizonyságot elkötelezett „kárpátaljaiságáról”.CD-ket adott ki szűkebb pátriánk alkotóinak verseiből, a hőskorban, a 80-as években Kárpátaljára hozott, identitást erősítő előadásai sokunk számára egy életre emlékezetesek maradnak. Ezúttal Vereckéhez, illetve sorskérdésekhez kapcsolódó megzenésített verseket mutatott be a hallgatóságnak. Kovács Sándor, a KIMAK elnöke vetítettképes beszámolóval lepte meg a tagtársakat. Jó tudni, hogy sorainkban olyan kiváló szakírót tudhatunk, aki hozzáértéssel, szorgos munkával térképezi fel történelmünk fehér foltjait.
Az összeállítás után Dr. Damjanovich Imre elnök megnyitotta a közgyűlést. A fórum elé terjesztette a Kárpátaljai Szövetség 2015. évről szóló közhasznúsági jelentését és a számviteli beszámolót. A közösség beszámolási időszak alatt végzett tevékenységének elemzésekor rámutatott: eredményes munka folyt a szülőföldön marad és az anyaországba áttelepült kárpátaljaiak kapcsolattartása terén, művelődési, oktatási kérdésekben is előrelépés történt. A Kárpátaljai Hírmondó, szövetségünk folyóirata továbbra is betölti felvállalt hivatását. Emlékeztetett: a tavalyi balatonföldvári találkozón Füzesi Magda alapító főszerkesztő átadta a stafétát Szemere Juditnak, aki a lap szerkesztésében folytatja a hagyományokat, és nagy súlyt helyez arra, hogy a Hírmondóban megjelent írások, szövetségünk alapszabályához híven politikamentes és pártsemleges álláspontot képviseljenek. Elnökünk köszönetet mondott Szabóné Badik Doloresz elnökségi tagnak a Kárpátaljai Hírmondó olvasóival végzett kapcsolattartó munkájáért, felhívta a figyelmet a Kárpátaljai Szövetség honlapján és facebook-oldalán közzétett tájékoztatásokra, elismeréssel szólt Elbéné Mester Magdolna honlapszerkesztő tevékenységéről. Méltatta a Zólyominé Vékássy Ilona elnök által irányított Bercsényi Miklós Alapítvány elévülhetetlen érdemeit a több mint egy évtizede indult tehetséggondozó program megvalósításáért. Beszélt arról is, hogy Kovács Sándor, a KIMAK elnöke tartalmas rendezvényekkel öregbíti a kárpátaljai kultúra jó hírét. Kitért a vidéki társszervezetek – a debreceni (elnöke Kövér László), a kisvárdai (Udvari István) és a miskolci (Tóth Antal József) – illetve a Nyíregyházán Dalmay Árpád vezetésével működő Beregszászért Alapítvány (amellyel a Kárpátaljai Szövetség együttműködési megállapodást kötött) – értékmentő tevékenységére is. Szólt arról, hogy a Rákóczi Szövetség, mint pártfogó, felajánlotta szövetségünknek a támogatását, a kapcsolattartással Benedekné Kövér Katalin elnökségi tagot bízta meg az elnökség.
Dr. Damjanovich Imre ezután szervezési kérdésekre tért át. Elmondta: a mai napon alapszabály-módosítást fog indítványozni. Tájékoztatta a küldötteket arról, hogy a beszámolási időszak alatt Ilnicky Gabriella elnökségi tag és Kovács Gyöngyi Zsuzsanna alelnök lemondtak választott tisztségükről. Alelnöknek Benedekné Kövér Katalint ajánlotta. A legutóbbi közgyűlés óta Papp Lászlóné, a Felügyelő Bizottság elnöke is visszavonult. Erre a tisztségre Rajcsinec Kornéliát javasolta. A meglepetés azonban csak ezután következett: elnökünk bejelentette, hogy egészségügyi okok miatt nem tudja tovább vállalni a Kárpátaljai Szövetség irányítását. Maga helyett Benza György elnökségi tagot ajánlotta. Elmondta: a tagságnak az új elnököt titkos szavazással kell megválasztania.
Ezután Finta Zenóbiusz, a Felügyelő Bizottság tagja értékelte a szövetség pénzügyi és számviteli működését. A pénzügyi helyzetet rendben találta, mint mondta, a számszaki adatok is pontosak és áttekinthetők.
A beszámolók elfogadása után hozzászólások következtek. Elsőként Papp Lászlóné egykori társelnök, a Felügyelő Bizottság tavaly leköszönt elnöke kért szót. Nehezményezte, hogy nincsenek jelen a kárpátaljai testvérszervezetek képviselői, felhívta a figyelmet arra, hogy a jövőben gyakrabban kellene kiutazásokat szervezni szűkebb pátriánkba, jobban bevonni az otthon maradt aktivistákat szövetségünk tevékenységébe. Dr. Báthory Katalin, a Kárpátaljai Szövetség egykori főtitkára szövetségünk megalakulásának történetéről, az indulás nehézségeiről osztotta meg gondolatait a küldöttekkel. Kovács Sándor, a KIMAK elnöke arról szólt, milyen sok érdeklődő vesz részt egy-egy kárpátaljai témájú rendezvényen. Javasolta, az érdeklődők utazzanak bátran Kárpátaljára, hiszen a nehéz gazdasági körülmények között azzal segíthetnek a legtöbbet az otthon maradottaknak, hogy élénkítik a falusi turizmus forgalmát. Javasolta, hogy az utazások szervezésébe kapcsolódjon be a Kárpátaljai Szövetség is. Kutlán András képzőművész a könnyített kettős állampolgárság témájában szólalt fel. Elmondta: igazságtalannak tartja, hogy a Kárpátalján élő ruszinok, Rákóczi „kedvenc népe”, gens fidelissima) nem kaphatják meg alanyi jogon a magyar állampolgárságot. Igazságtalannak tartja, hogy annak a népnek, amelyet a szovjethatalom majdnem letörölt a térképről, amely most is másodrendű állampolgárnak számít Ukrajnában, és mindig is a magyarság őszinte híve volt, reménye sem lehet a magyar állampolgárságra. Hasonlóképpen fogalmazott felszólalásában Benza György elnökségi tag is.
A hozzászólások összegzése után Dr. Damjanovich Imre elnök javaslatot tett az elnökválasztáshoz szükséges szavazatszámláló bizottság összetételének megszavazására, amely Tóth Antal József elnökletével hamarosan munkához látott.
Rövid szünet után megszületett a döntés. Tóth Antal József tájékoztatta a küldötteket, hogy ellenszavazat nélkül választották meg Benza Györgyöt a Kárpátaljai Szövetség új elnökévé. A leköszönő elnök zárszóként elmondta: az átmeneti időszakban segíti az új elnök munkáját. Valószínűleg az idén is lesz találkozó Balatonföldváron (az időpontról még nem született döntés), bár ebben az esztendőben az erre vonatkozó pályázat nem nyert támogatást. A szövetség irodája a Magyarok Házából a Városligeti fasor 44. szám alá költözik.
 
 
 
Benza György, a Kárpátaljai Szövetség újonnan megválasztott elnöke megköszönte a bizalmat, és elmondta: legjobb tudása szerint próbálja folytatni az elődök tevékenységét.
 
A közgyűlésről további fotók láthatók a szövetség facebook oldalán:
 
 
Határok nélkül - rendezvény a nemzeti összetartozás jegyében
 
2015. január 17., Csömör 
 
 A magyar kultúra napjához kapcsolódva a nemzeti összetartozás jegyében a Csömöri Petőfi Sándor Művelődési Ház munkatársai kárpátaljai estet rendeztek január 17-én. Elsőként Eperjesi Csaba művelődésszervező köszöntötte a szép számmal megjelent érdeklődőket, majd átadta a szót Debreceni Mihály televíziós szerkesztőnek, aki megnyitotta Kovács Sándor Kárpátaljáról elszármazott író és fotográfus kiállítását. Kovács Sándor betegsége miatt nem tudott részt venni az esten, de „Ahol a Tisza születik” című ismeretterjesztő filmjével így is maradandó élményt nyújtott a csömörieknek. Ezután az immár 33 esztendeje a településen élő, ugyancsak kárpátaljai születésű Dr. Bándi Gyuláné Tóth Klára, az est ötletgazdája beszélt Kovács Sándorról, akit idegenvezetőként korábban már számos csömöri személyesen is megismerhetett.
 
 
 
A következőkben Füzesi Magda költő olvasott fel Kagylóének című verseskötetéből.
 
 
 
 
 
Majd Kiss Sándor, a Reformátusok Lapjának munkatársa Budai Ákossal, Elbe Istvánnal és Tóth Anikóval, a Ketzal Kiadó gondozásában megjelent Kárpátalja című útikönyv szerzőivel beszélgetett.  
A kárpátaljai estnek Domáreckájá Júlia és Tarpai Viktória, a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház színészei személyében meglepetésvendégei is voltak. Az előadóművészek kárpátaljai költők verseiből szavaltak, majd bemutatták a beregszászi társulatot. Debreceni Mihály, a Kárpát Express című televíziós műsor szerkesztő-műsorvezetője, Füzesi Magda, a Beregi Hírlap egykori főszerkesztője, Balogh József és Kmetty Attila, a Kárpáti Igaz Szó című kárpátaljai megyei újság egykori munkatársai a kárpátaljai magyar sajtó múltjáról és jelenéről osztották meg gondolataikat az egybegyűltekkel.  
Füzesi Magda, a Kárpátaljai Hírmondó főszerkesztője a szülőföldről Magyarországra áttelepültek és az otthon maradottak között hidat képező folyóiratot is bemutatta az érdeklődőknek. Örömmel nyugtázta, hogy az immár tíz esztendeje megjelenő lap több előfizetője is helyet foglal a közönség soraiban... Sokan érdeklődtek a kárpátaljai ételek iránt, amelyeknek kóstolójához a BorzsaVári zenekar húzta a talpalávalót.
 Lőrincz Sándor irányításával táncházat is tartottak. Az ukrajnai háborús helyzet miatt mostanában sokan félnek elindulni Kárpátaljára. A csömöri rendezvény talán ismét népszerűvé teszi ezt a vidéket az érdeklődők körében. Köszönet a szervezőknek!
 
  
 
A rendezvényről további képek találhatók a Szövetség facebook oldalán:
 
Közgyűlést tartott a Kárpátaljai Szövetség
 
  2014. május 17-én a Magyarok Házának Széchenyi termében tartotta meg XXVI. közgyűlését a Kárpátaljai Szövetség. 10 órakor Dr. Damjanovich Imre, a Kárpátaljai Szövetség elnöke, a közgyűlés levezető elnöke megállapította, hogy az egybegyűltek számát tekintve a fórum nem határozatképes, mert nincs jelen a tagság 50 százaléka, + 1 fő, így az Alapszabály IV/2. pontja értelmében egy órával az eredetileg meghirdetett időpont után az eredeti napirenddel és helyen tartják azt meg.
 
   
  
A küldöttek a szünetben sem unatkoztak: előbb Schur Alekszandr tárogatóművész kápráztatta el őket kuruc dallamokkal, majd meglepetésvendégeket üdvözölhettünk: a szalkszentmártoni citerásokat és a Csepeli Kulturális Hagyományőrző Egyesület Népdal- és Nótakörének tagjait. Az egybegyűlteknek Schober Ottó elnökségi tag mutatta be az együttest. Elmondta, hogy a beregszászi származású Gácsi Jánosné Borika, a Kárpátaljai Szövetség alapító tagja hívta fel a figyelmét a csepeli hagyományőrzőkre. A kórus 2010-ben alakult meg, de már szép sikereket tudhatnak a magukénak: a közelmúltban az 50 év felettieknek rendezett Ki mit tud? országos vetélkedőn a zsűri 2. hellyel jutalmazta a produkciójukat. A csepeli hagyományőrzők szépen szerkesztett műsorukkal könnyeket csaltak a szűkebb pátriánkból elszármazottak szemébe. Végezetül Hanczár János szólóénekes elszavalta Schober Ottó Beregszász című versét, majd az ukrajnai politikai helyzet kapcsán kitartást kívánt a Kárpátalján élő nemzettársaknak.
Ezután Dr. Damjanovich Imre elnök megnyitotta a közgyűlést, majd a fórum elé terjesztette a Kárpátaljai Szövetségnek a 2013. évben végzett közhasznú tevékenységéről és gazdálkodásáról szóló jelentést illetve ismertette a 2014-es évi munkatervet, vázolta a feladatokat. (Abeszámolót teljes terjedelmében közöljük – a szerk.)
A napirendnek megfelelően Papp Lászlóné, a Felügyelő Bizottság elnöke értékelte a pénzügyi és számviteli helyzetet. A szövetség pénzügyi adminisztrációját rendben találta, majd néhány javaslattal fejezte be szakmai beszámolóját. Ezután rátért a Kárpátaljai Szövetség tevékenységének értékelésére. Kiemelte a Kárpátaljai Hírmondó és a Kárpátaljai Irodalmárok, Művészek, Alkotók Közössége (KIMAK) eredményeit, javasolta, hogy a szövetség rendeljen pénzügyi forrásokat a KIMAK zavartalan működéséhez, és rendezvényein az elnökség nagyobb aktivitással vegyen részt. A fórum figyelmébe ajánlotta a kárpátaljai társadalmi szervezetekkel való szorosabb kapcsolattartást, a kihelyezett elnökségi ülések hagyományainak visszaállítását.
Ezután a közgyűlés résztvevői megvitatták a beszámolókat, illetve lehetőséget kaptak azok kiegészítésére.
 
 
  
Elsőként Giricz Vera asszony, az Országos Ruszin Önkormányzat elnöke, a ruszinság parlamenti szószólója  emelkedett szólásra. Örömét fejezte ki, hogy az utóbbi időben a két közösség együttműködése megélénkült. A tavalyi balatonföldvári találkozón aláírt megállapodás pozitívan befolyásolta a közös feladatok elvégzését, hiszen a Magyarországon élő ruszinok is figyelemmel kísérik a Kárpátalján történteket, támogatják az ottani kezdeményezéseket. Elmondta: Magyarország kormánya példamutató politikát folytat a nemzetiségi kérdés megoldása terén. A jelenlegi parlamentben a nemzetiségeket képviselő 13 szószóló tanácskozási joggal vesz részt a plenáris üléseken. Létrehoznak egy 13 tagú nemzetiségi bizottságot, amely elsősorban az anyanyelvi, a vallási, az oktatási kérdésekben terjeszt be javaslatokat. Dr. Damjanovich Imre elnök a szövetség tagsága nevében is gratulált Giricz Vera asszonynak a parlamentben végzendő tevékenységhez.
Tóth Antal József a miskolci társszervezet elnöke a 2008-ban alakult közösség életéről tájékoztatta a fórumot. Elmondta: arra koncentrálnak, hogy megtartsák kárpátaljai identitásukat, megismerjék egymást, összehozzák a régi ismerősöket, akik mit sem tudva egymásról Miskolcon élnek, és ha kell, segítsenek egymáson. Vendégeket is hívnak: ellátogatott hozzájuk Schober Ottó Erzsébet-díjas színházi rendező, Szöllősy Tibor író, Skultéty Csaba nemzetközi tekintélyű kiváló tudós publicista. Az egyik összejövetelükön Országh Mihály író tagtársuk mutatta be regényét. Gyűléseiket a Miskolci Városi Könyvtárban vagy a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtárban tarják, de szabadtéri rendezvényekre is gyakran kerül sor. A miskolci szervezet jelenleg 30 tagot számlál, többségük nyugdíjas, akik életük aktív szakaszában a legkülönbözőbb pályát futották be. Van köztük építész, mérnök, egyetemi tanár, könyvelő, orvos. Ahány ember, annyi érdekes sors. Ami a közös bennük: jól érzik magukat egymás társaságában, támogatják a Kárpátaljai Szövetség célkitűzéseit.
Dr. Kövér László, a Hajdú-Bihar megyei Regionális Szervezet elnöke emlékeztetett arra, hogy a tavalyi közgyűlésünkön még felolvasta Géczi Tihamérnak, a szövetség lelkipásztorának, a regionális szervezet akkori elnökének levelét, aki azóta eltávozott az élők sorából. A közösség igyekszik megőrizni és gazdagítani az ő vezetése alatt kialakult hagyományokat, továbbra is szerveznek kiutazásokat Kárpátaljára, hogy megemlékezzenek az elhurcoltakról és a sztálini lágerek áldozatairól, a Kárpátaljai Szövetség nevében nemzeti ünnepeinken Debrecenben is koszorúznak. Rendezvényeiket a Csonka templom gyülekezeti termében tartják, ahol megosztják egymással olvasmányélményeiket, kirándulások ötleteit vitatják meg. Legutóbb egy kárpátaljai kiránduláson vettek rész, jártak Szerednyén, ahol megkoszorúzták Dobó Istvánnak, az egri hősnek az emléktábláját, megtekintették a kendereskei panoráma-kilátót, elzarándokoltak a vereckei emlékműhöz, látták az Árpád-vonal maradványait.   
Dalmay Árpád, a Beregszászért Alapítvány elnöke elmondta, hogy az alapítvány 1992-ben jött létre magánalapítványként Dr. Benda Mária és Pazar Tibor jóvoltából. Őt 2010-ben választották meg elnöknek. Az alapítvány célja, hogy rendezvényekkel, emléktáblák, szobrok állításával hívja fel a figyelmet a Beregvidék kulturális és történelmi értékeire. A nyíregyházi Bencs villában rendezett estjeikről a Kárpátaljai Hírmondó is tudósított. Legközelebbi terveik között szerepel, hogy emléktáblát állítsanak Beregszászban Garanyi József és Horváth Anna neves festőművészeknek. Dr. Damjanovich Imre felvetette, hogy a Kárpátaljai Szövetség és a Beregszászért Alapítvány együttműködési megállapodás keretében támogassa a közös célok megvalósulását.
Bándiné Tóth Klára Csömörön élő tagtársunk azt hangsúlyozta, hogy nemcsak a társszervezeteken belül szükséges népszerűsíteni szűkebb pátriánkat, hanem magánemberként is. Sokat jelent az is, ha a Kárpátaljáról elszármazottak kirándulásokat szerveznek a saját lakóhelyükön és elviszik az anyaországiakat a szülőföldre. Példaként említette, hogy a csömöri kirándulócsoport tagjai  könnyes szemmel jöttek ki a palágykomoróci templomból, meghatottan járták végig a kárpátaljai emlékhelyeket, volt, aki azt mondta, el sem tudta hinni, hogy Kárpátalja ilyen értékeket őriz.
Dr. Fodor István (Gödöllő) az ukrajnai politikai helyzetet elemezve kifejezte aggodalmát a kárpátaljai magyarság iránt és javasolta, hogy támogassuk a magyar szervezetek törekvéseit. Felvetéséhez kapcsolódott Dr. Báthory Katalin, a Kárpátaljai Szövetség egykori főtitkára, a Százak Tanácsának tagja, aki örömét fejezte ki, hogy az Európai Parlamentben a kárpátaljai magyarságnak szószólója lesz. Hangsúlyozta, hogy Ukrajnán belül a kárpátaljai magyaroknak feladatai vannak, hiszen olyan vidéken élnek, amely három országgal határos, így be tudnának kapcsolódni az ipari és a gazdasági együttműködésbe. Ő is javasolta, hogy a Kárpátaljai Szövetség kihelyezett elnökségi ülésen elemezze a szülőföldön maradt nemzettársak helyzetét, problémáit. Dr. Damjanovich Imre leszögezte: a legfontosabb, hogy a kárpátaljai magyarság helyzetét illetően gondolkodjunk globálisan, hiszen az otthon maradottak tudják a legjobban, milyen intézkedések szolgálják az ő érdekeiket.
Laurenszky Ernő, a Nagy Imre Társaság, illetve a Magyar Pedagógiai Társaság nevében köszöntötte a közgyűlés résztvevőit. Elmondta, hogy nagyapjának, Fenczik Jenő görög katolikus lelkipásztornak a hívek 1925-ben szobrot állítottak Ungváron, és ő maga is arra törekedett egész életében, hogy jól képviselje a kárpátaljai emberek érdekeit. Arra kérte a fórum résztvevőit, hogy mindenki a saját helyén, a saját eszközeivel öregbítse szülőföldünk jó hírét.
Ezt követően Dr. Damjanovich Imre a fórum levezető elnökeként szavazásra bocsátotta a beszámolót és a Felügyelő Bizottság jelentését, amelyeket a közgyűlés résztvevői egyhangúlag elfogadtak.
* * *
A fórum második részében a közgyűlés résztvevői a Kárpátaljai Irodalmárok, Művészek, Alkotók Közösségének (KIMAK) munkáját, illetve a rendezvényre meghívott vendégeit ismerhették meg.
Elnöki beszámolójában Kovács Sándor szakíró részletesen szólt a minden hónap utolsó péntekjén tartott estekről, amelyekre bővebben nem térünk ki, mivel ezekről a Kárpátaljai Hírmondó lapszámaiban részletesen tájékoztattuk olvasóinkat. Elmondta, hogy változás történt a KIMAK elnökségének összetételében: Lengyel János író egyéb elfoglaltságai miatt a jövőben nem tud részt venni a szervezőmunkában, ezért Czébely Gabriella költőt, a Kárpátaljai Szövetség elnökségi tagját kérték fel a megüresedett hely betöltésére. Kutlán András képzőművész javasolta, hogy szervezzenek Szentendrén alkotótábort a kárpátaljai festőművészek részvételével, amelynek létrejöttéhez tőle telhetően a Kárpátaljai Szövetség nyújtson anyagi segítséget.  
 
 
  
Ezután a szűkebb pátriánkból elszármazott Fedinec Csilla PhD, a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Központjának tudományos munkatársa tartott rövid ismertetőt az ukrajnai helyzet sűrűjében meghonosodott új politikai fogalmak mibenlétéről.
 
 
  
 
Végezetül Kovács Sándor bemutatta a Ketzal Kiadó gondozásában megjelent Kárpátalja útikönyvet, illetve felkérte a szerzőket – Buday Ákost, Elbe Istvánt és Tóth Anikót – hogy beszéljenek a könyv megszületésének körülményeiről és válaszoljanak az érdeklődők kérdéseire.
Füzesi Magda
 
A közgyűlésről további fotók láthatók a szövetség facebook oldalán:
 
 
 
  
 
---------------------------------------------------------------------------------------
 
Vendégségben a Zuglói Ruszin Kisebbségi Önkormányzatnál
 
----------------------------------------------------------------------------------------
 
A Kárpátaljai Szövetség elnökségének képviselői 2014. március 9-én részt vettek a Zuglói Ruszin Önkormányzat kulturális estjén. A rendezvény keretében a Kárpátaljai Szövetség, illetve a Zuglói Ruszin Kisebbségi Önkormányzat nevében Dr. Damjanovich Imre és Kramarenko Viktor elnökök együttműködési-támogatási szerződést írtak alá.
 
   
 
Az est műsorában Berényi Sándor saját verseit adta elő, Baláckij Vladimir (Pitkin) kárpátaljai előadó pedig vidám műsorával szórakoztatta az egybegyűlteket.
 
Kövér Katalin elnökségi tag
szövege és felvételei
 
  
„Verecke híres útján…”
 
Kárpátaljai est az Országos Széchényi Könyvtárban   
 
A trianoni döntés értelmében elcsatolt régiók közül Kárpátalja még ma sem eléggé ismert az anyaországi magyarság körében. Erről is szó esett 2014. január 15-én az Országos Széchényi Könyvtár társalgójában, ahová a szervezők Ady Endrétől választva mottót egy képzeletbeli kárpátaljai utazásra hívták az érdeklődőket.
 Elbe István, a könyvtár információszolgáltatási igazgatója köszöntötte az egybegyűlteket, majd Dinnyés József daltulajdonos előadta Vári Fábián László „Útban Törökország felé” című versét.
 
 
 
Pomogáts Béla irodalomtörténész bemutatta Füzesi Magda Kagylóének című kötetét.
 
 
 
Ezután a szerző felolvasta két versét, majd az est előadóművész vendége is elénekelt egy csokorra valót a költő alkotásaiból.
 
            
 
A Kárpátaljai Hírmondó tavalyi 4. számában rövid ismertetőben már beszámoltunk arról, hogy karácsony előtt a Ketzal Kft. színvonalas kárpátaljai útikönyvet tett le az olvasók asztalára. Budai Ákos, Elbe István és Tóth Anikó alaposan körüljárták a témát. A történelmi, kultúrtörténeti, tájismertető pillérekre épített kötetben gyakorlati tudnivalók segítik azokat, akik meg szeretnék ismerni Kárpátalját.
 
 
 
A szerzőkkel Kiss Sándor újságíró, a Reformátusok Lapjának munkatársa beszélgetett. Szóba került az is, hogy az anyaggyűjtés során milyen vendégszerető helybeliekkel találkoztak egy-egy településen, milyen szívmelengető érzés volt tapasztalni, mennyire őrzik a népi hagyományokat, hogy még a szórványban is mély a magyarságtudat.
 
 
 
Jó alkalom volt a rendezvény arra is, hogy a közönség soraiban helyet foglaló könyvbarátok megvásárolják a Kárpátalja útikönyvet, belelapozzanak abba. Örömmel láttuk, hogy sok, szűkebb pátriánkból Magyarországra áttelepült személyhez is eljutott az est híre. Ők voltak azok, akik meglepődve fedezték fel az útikönyv lapjain szülőhelyük nevezetes épületeit, olyan érdekességeket olvashattak falujukról-városukról, amelyekről eddig nem is volt tudomásuk.   
A képzeletbeli utazás egy-egy állomását Dinnyés József daltulajdonos kárpátaljai költők megzenésített verseinek előadásával tette emlékezetessé a szép számban megjelent érdeklődő közönség számára.
 
 
 
A rendezvényről további fotók is megtekinthetők
a szövetség facebook oldalán:

  
 
------------------------------------------------------------------------
 
Őrizd és műveld ezt a földet!”
 
A Kárpátaljai Szövetség balatonföldvári találkozóján
 
------------------------------------------------------------------------ 
 
Az idén szeptember 13–15-én gyűltek össze a Riviéra szállóban a hagyományos őszi balatonföldvári találkozó résztvevői. Beszámolónk címét Radvánszky Ferenc református lelkipásztornak a vasárnapi ökumenikus istentiszteleten elhangzott igehirdetéséből kölcsönöztük, de számunkra úgy tűnt, mintha Mózes intése kötődne mindhárom nap minden eseményéhez. „Mi dolgunk a világon?” – kérdezi Vörösmarty Mihály Gondolatok a könyvtárban című versében. És a válasz: „Küzdeni, erőnk szerint a legnemesbekért”. Mi lehetne nemesebb cél, mint az, hogy küldetéstudattal küzdjünk nemzetünk megmaradásáért és felvirágoztatásáért, ki-ki a maga helyén. A Kárpátaljai Szövetség rendezvényei erről szóltak, és egy kicsit arról is, hogy őrizzük és műveljük a ránk bízott szülőföldet…
Péntek délután az érdeklődők a kiállító­teremben gyülekeztek. A háromnapos rendezvénysorozatot Schober Ottó, a Kárpátaljai Szövetség elnökségi tagja nyitotta meg, majd átadta a szót Dr. Damjanovich Imrének, a KSZ társelnökének, aki a XX., jubileumi találkozót szomorú hírrel kezdte. Elmondta, eltávozott az élők soraiból a mindenki által tisztelt Katona Tamás elnök. Felkérte a jelenlevőket, hogy egyperces néma gyásszal emlékezzünk rá, és őrizzük meg őt szívünkben.
 
  
       
Ezután Kutlán András festőművész, a Kárpátaljai Szövetség alkotóközösségének társelnöke a művészet kedvelőinek figyelmébe ajánlotta az ArtTisza Művészeti Egyesület tagjainak alkotásait. A Kárpátaljai Hírmondó idei első számában már röviden bemutattuk a kárpátaljai művészvilág új kirajzásának számító tömörülést. Örvendetes, hogy a találkozó résztvevőinek is tetszett a seregszemle. Az idősebb pályatárs végezetül elmondta: nagyon szeretné, hogy az ArtTisza egyesületnek Szentendrén, a magyar festők városában lenne egy szép, nagy hatású, összefoglaló kiállítása. Jómaga ezen fog munkálkodni, és egyben kéri a Kárpátaljai Szövetség hathatós segítségét terve megvalósításához. Szilágyi Sándor, az egyesület elnöke megköszönte a lehetőséget, hogy nagyszámú műértő közönség elé vihették munkáikat. Schober Ottó további alkotói sikereket kívánt a fiatal művészeknek, majd felkérte az egybegyűlteket, hogy vegyenek részt a megnyitót követő kerek­asztal-beszélgetésen.
 
  
    
Zubánics László, a Kárpátaljai Magyar Oktatásért Alapítvány elnöke rendkívül fontos témakört ajánlott együttgondolkodásra: beszélgessenek Kárpátalja oktatási, szociális, kulturális, gazdasági állapotáról, a szórvány területeken élők sajátos helyzetéről. Felvezetőnek szűkebb pátriánk magyar lakosságának demográfiai adatait vetítette elénk, majd a beregszászi székhelyű Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézetben (KMMI) folyó értékmentő és értékteremtő tevékenységről tartott tájékoztatót, különös tekintettel a tehetséggondozásra. A témához kapcsolódóan szólt a kárpátaljai Intermix Kiadónál napvilágot látott új könyvekről, elsősorban azokról, amelyek közérdeklődésre tarthatnak számot. Felvetette a magyar tannyelvű iskolákban előforduló gondokat is. A beszámoló igen nagy hatást váltott ki, amit az is bizonyított, hogy sokan kapcsolódtak be a vitába. Hozzászólt a kérdéshez Benza György elnökségi tag, Lőrincz P. Gabriella költő, a KMMI munkatársa, Kutlán András képzőművész, Dr. Fodor István professzor, Papp Lászlóné, a Kárpátaljai Szövetség Felügyelő Bizottságának elnöke, Reiter Mária (Orosháza), Ködöböczné Csík Lilla (Bö­köny), Kapitány Marianna (Debrecen) Kárpátaljáról elszármazott nyugdíjas pedagógus, Kovács Sándor közíró, Dr. Báthory Katalin, a Százak Tanácsának tagja. Az elhangzottakat Dr. Damjanovich Imre vitavezető összegezte.
Jelen volt a kerekasztal-beszélgetésen Dr. Tanka László, a Magyar Világtalálkozó alapító elnöke, a Panoráma, a világ magyarsága képes magazinjának főszerkesztője, aki nagyra értékelte az elhangzottakat. Tájékoztatta az egybegyűlteket a Panoráma Világklub tevékenységéről, a nemzetmentő törekvésekről.
Vacsora után a Varga-Dobos duó régi slágerek felelevenítésével örvendeztette meg a közönséget.      
Katona Tamásnak, a Kárpátaljai Szövetség 2013. április 6-án megválasztott elnökének elhunyta miatt szombat délelőtt 9 órai kezdettel a Riviéra szálló üléstermében megismételt tisztújító közgyűlést hívtak össze. Dr. Damjanovich Imre társelnök, a közgyűlés levezető elnöke megállapította, hogy az egybegyűltek számát tekintve a fórum nem határozatképes, mert nincs jelen a tagság 50 százaléka, + 1 fő, így az Alapszabály IV/2. pontja értelmében egy órával a meghirdetett időpont után az eredeti napirenddel és helyen tartják azt meg.
A közgyűlés kezdetéig a társelnök tájékoztatott a szövetség tevékenységéről, sikereiről, gondjairól és vázolta a feladatokat. Elismeréssel szólt a Kárpátaljai Hírmondóban megjelent publikációkról, az olvasókkal kialakított kapcsolattartásról, amely elsősorban Szabóné Badik Dolóresz elnökségi tagnak köszönhető. Felhívta a figyelmet többek között az önkéntesek toborzásának fontosságára.
 Kovács Sándor, a Kárpátaljai Írók, Költők, Művészek Magyarországi Alkotó Közösségének (KIKMMAK) társelnöke vetítettképes beszámolót tartott a múlt évi balaton­földvári találkozó óta szervezett rendezvényekről, amelyekről lapunk is hírt adott. Ezután több módosító javaslatot is előterjesztett: többek között felvetette, hogy a közösség tevékenységébe a Magyarországra áttelepült, illetve Kárpátalján élő magyar alkotók – írók, költők, szakírók, képző-, ipar- és előadóművészek – mellett vonják be a helytörté­nésze­ket, a tudományos kutatókat, és mindenkit, aki szeretne bekapcsolódni a munkába. Ezért névmódosítás eszközlését is javasolta: Kárpátaljai Irodalmárok, Művészek, Alkotók Közössége – KIMAK. Az egybegyűltek tudomásul vették a beszámolót, egyetértettek a javaslatokkal. Kutlán András képzőművész, az alkotóközösség eddigi társelnöke betegsége miatt kérte felmentését a további teendők alól. Megköszönve eddigi áldozatos, gyümölcsöző munkáját, kérését elfogadták. Végezetül döntés született arról, hogy a jövőben az alkotóközösség tevékenységét háromtagú elnökség (Kovács Sándor elnök, Lengyel János titkár és Füzesi Magda, a Kárpátaljai Hírmondó főszerkesztője) koordinálja.
 
  
   
A találkozó vendége volt Giricz Vera, az Országos Ruszin Önkormányzat (ORÖ) elnöke, aki beszámolt a magyarországi ruszinság életéről. Azoknak, akik tájékozódni szeretnének az ORÖ munkájáról, javasolta, hogy olvassák a www.ruszin.comhonlap közleményeit. Szeptember 14-én a Kárpátaljai Szövetség és az Országos Ruszin Önkormányzat között együttműködési megállapodás jött létre, amelynek szövegét teljes terjedelmében közreadjuk a Kárpátaljai Hírmondóban.
A Kárpátaljai Szövetség tagsága szívesen meghallgatta volna egy jeles szakember beszámolóját a nemzetstratégia és a partnerségen alapuló magyar–magyar párbeszéd eredményeiről, illetve további lehetőségeiről, ezért a szervezők felkérték Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkárt, vegyen részt a tanácskozáson. A helyettes államtitkár asszony más elfoglaltságai miatt nem tudott eleget tenni a meghívásnak, de levélben kívánt eredményes munkát a fórumnak.
Szombat délelőtt került sor a Kárpát-medencei Lapok II. Együttműködési Fórumára. A Kárpátaljai Hírmondó és a határon túli meghívott médiumok nyílt napja már a múlt évben is sikert aratott. Stratégiai célunk, hogy jobban ráirányítsuk a magyarországi társadalom figyelmét a határokon túli magyar újságírók áldozatos, magyarságtudattal és hittel végzett tevékenységére, azokra a mostoha körülményekre és feltételekre, amelyek között munkájukat végzik.
 A múlt évi fórumon részt vett Szabó Zsolt, a Kolozsváron megjelenő Művelődés című közművelődési lap főszerkesztője, valamint Hodossy Gyula, a Dunaszer­dahelyen megjelenő Opus című folyóirat, az írók lapjának felelős kiadója, illetve a Katedra, a szlovákiai magyar pedagógusok és szülők lapjának főszerkesztője. Továbbra is tartjuk a kapcsolatot a felsorolt lapok szerkesztőségeivel, az együttműködés már több publikációcserében öltött testet. Az idén Kabók Erika, az újvidéki Magyar Szó szerkesztő-újságírója, illetve Kriják Krisztina, a horvátországi Új Magyar Képes Újság főszerkesztője és Andócsi János, a Horvátországi Magyarság című folyóirat felelős szerkesztője fogadta el meghívásunkat (a képen). A vendégeket Füzesi Magda, a Kárpátaljai Hírmondó főszerkesztője mutatta be az egybegyűlteknek.
 
  
    
Nagyon érdekes és tanulságos volt a beszámolójuk a délvidéki kisebbségi magyar újságírás helyzetéről, a politikai megosztottságról. A jövőben a Kárpátaljai Hírmondó szerét ejti, hogy publikációk átvételével a Vajdaságban és Horvátországban kisebbségben élő magyarság sorsáról is tájékoztassa olvasóit.
Ezután kezdetét vette a megismételt tisztújító közgyűlés. A leköszönő elnökség felkérésére Ujfalussy István, a jelölőbizottság elnöke megnevezte a Kárpátaljai Szövetség új elnökségébe jelölt személyeket. Dr. Damjanovich Imre (elnök), Benedekné Kövér Katalin, Benza György, Czébely Gabriella, Gortvay Gábor, Ilniczky Gabriella, Kovács Gyöngyi Zsuzsanna, Rajcsinec Kornélia, Schober Ottó, Szabóné Badik Dolóresz, Tóth Antal József neve került felolvasásra. A jelölőbizottság elnöke szavazásra bocsátotta a javasolt személyek névsorát, amelyet a közgyűlés résztvevői egyhangúlag elfogadtak. Ezután a Felügyelő Bizottság tagjaira tett javaslatot Papp Lászlóné, Kovács Vilmosné és Finta Zénó személyében. A felsoroltak jelöltségét a közgyűlés megszavazta. A szavazólisták kiosztása, majd az urnába került szavazatok ellenőrzése után Dr. Fodor István, a szavazatszámláló bizottság elnöke foglalta össze a szavazás eredményét. Az újabb tisztújító közgyűlésig tehát elnökként Dr. Damja­novich Imre irányítja a közösség tevékenységét. A szavazólistára felkerült elnökségi tagjelöltek és a Felügyelő Bizottság tagjelöltjei valamennyien elnyerték a tagság bizalmát.   
    
  
 
Délután Dr. Fedinec Csilla, a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpontja Kisebbségi Kutatóintézetének tudományos munkatársa mutatta be Brenzovics László Nemzetiségi politika a visszacsatolt Kárpátalján 1939–1944 című könyvét. Az érdeklődők között sokan voltak olyanok, akik annak idején maguk is megtapasztalták, milyen változásokat hozott a kiadványban tárgyalt időszak a kárpátaljai magyarság életében. A bátyúi születésű tudományos kutató szakszerű könyvismertetését Dr. Damjanovich Imre köszönte meg.
 Nagyon várták az egybegyűltek Kovács Sándor szakíró Ahol a Tisza születik című új filmjének bemutatóját. A zsúfolásig megtelt terem azt bizonyította, hogy földinket méltán tartják számon a neves természetfilm-alkotók soraiban. A filmben szó volt a Fekete-Tisza, a Fehér-Tisza, majd a szőke Tisza eredetéről, mondákat, megzenésített verseket hallottunk, gyönyörű képeket láthattunk, és új dolgokat tudhattunk meg a terebes­fejérpataki „Európa közepéről” is. Az alkotó elmondta: önzetlen segítséget kapott Helyey László neves színésztől és Ivaskovics Józseftől, aki narrátorként, illetve zeneszerzőként járult hozzá a film sikeréhez. 
 
    
 
A nap fénypontja volt Georgina von Benzának, azaz a beregszászi származású Benza Györgyinek, a Müncheni Operaház tagjának műsora. A balatonföldvári találkozó résztvevői már több alkalommal hallhatták szépen csengő lírai szopránját. Idén is ízelítőt kaphattunk az énekesnő gazdag repertoárjából. Schober Ottó mindannyiunk nevében megköszönte neki és férjének, az őt zongorán kísérő Marco de Prosperis neves karmesternek a szép előadást. Bízunk benne, hogy jövőre is élvezhetjük majd tolmácsolásukban a művészi alázattal megszólaltatott operaáriákat.
 
                      
 
Vacsora után tombolasorsolás tette izgalmasabbá a szórakozást. Benedekné Kövér Katalin elnökségi tag Józsa Zoltán tagtársunk segítségével számos ajándéktárgyat juttatott el a szerencsés nyertesekhez. Ezután vidám zene töltötte be az épületet. A Rivál együttes tagjai – írjuk ide a nevüket is, megérdemlik – Sidó Zoltán zenekarvezető-énekes, Müller László gitáros, Bergman István dobos, Mihalik Tamás billentyűs, Lukács Csaba basszusgitáros – jó hangulatot teremtettek, hajnalig húzták a talpalávalót.
A szövetség jóvoltából egy autóbusznyi kárpátaljai vendég is részt vett a balatonföldvári találkozón.
 
                            
 
Vasárnap délelőtt Radvánszky Ferenc mezőkaszonyi-bótrágyi református és Egressy Miklós makkosjánosi görög­katolikus lelkipásztor ökumenikus istentiszteletet tartott. A szertartáson megemlékeztek Katona Tamásról, a szövetség elhunyt elnökéről, akinek virtuális jelenléte bearanyozta a három nap rendezvényeit. Gyakran emlegettük őt különböző társaságokban, elsősorban úgy, mint nyereséget, akitől mindannyian sokat tanultunk. S bár lélekben gyászoltuk, mosolygós fényképéről úgy nézett vissza ránk, mintha azt mondaná: minden rendben lesz, nektek az a dolgotok, hogy összetartsátok, amit a történelem elválasztott, őrizzétek és műveljétek a szülőföldet.
Tudósítóink
  
-----------------------------------------------------------------------------------------------    
 
A Kárpátaljai Szövetség XXIV. tisztújító közgyűlésén
 
Április 6-án a Magyarok Házának Széchenyi termében tartotta tisztújító közgyűlését a Kárpátaljai Szövetség. 10 órakor Dr. Damjanovich Imre, a Kárpátaljai Szövetség társelnöke, a közgyűlés levezető elnöke megállapította, hogy az egybegyűltek számát tekintve a fórum nem határozatképes, mert nincs jelen a tagság 50 százaléka, + 1 fő, így az Alapszabály IV/2. pontja értelmében egy órával az eredetileg meghirdetett időpont után az eredeti napirenddel és helyen tartják azt meg.
 
         
 A közgyűlést Dr. Damjanovich Imre vezette le.             Scsur Alekszandr tárogatóművész adott műsort.
 
Ezután Dr. Damjanovich Imre megnyitotta a közgyűlést, majd a fórum elé terjesztette a Kárpátaljai Szövetségnek a 2012. évben végzett közhasznú tevékenységéről és gazdálkodásáról szóló jelentést és ismertette a 2013-as évi munkatervet, vázolta a feladatokat.  Rámutatott: mindent meg kell tenni azért, hogy a szövetség megfeleljen a civil szervezetekre vonatkozó új törvénynek. Elmondta: bízik benne, hogy az idén több pályázati támogatás segíti majd a kitűzött célok megvalósulását. Szólt arról, hogy az immár kilencedik évfolyamába lépett Kárpátaljai Hírmondó, a szövetség fóruma híd szerepet tölt be a Magyarországon élő kárpátaljaiak és az otthon maradottak között. Tavalyelőtt pályázati támogatás nélkül jelent meg a folyóirat, tavaly pedig csak a második lapszám kiadását támogatta a Nemzeti Kulturális Alap, az előfizetők fontosnak tartják, életben tartják azt. Köszönetet mondott a támogatóknak, és arra kérte az egybegyűlteket, hogy ismerőseik körében toborozzanak előfizetőket, ezzel is segítve a folyóirat megmaradását.
 
       
 
A beszámoló elfogadása után Papp Lászlóné, a Felügyelő Bizottság elnöke értékelte a pénzügyi és számviteli tevékenységet. Bár a szövetség pénzügyi helyzetét rendben találta, úgy vélte, élénkíteni kellene a Kárpátaljai Szövetség tevékenységét. Javasolta, hogy szervezzék meg újra Honismereti táborokat, amelyeknek keretében évekig számos kárpátaljai diákcsoport ismerhette meg Magyarország fővárosának nevezetességeit. Hangsúlyozta, hogy szorosabb kapcsolatot kell kialakítani a kárpátaljai magyar szervezetekkel, a szövetség szervezzen fórumokat, ahol kárpátaljai előadók szólhatnak a szülőföldön maradt nemzettársak gondjairól. Elismeréssel beszélt Kovács Sándor, Lengyel János és Gortvay Gábor tagtársaink tevékenységéről, akiknek köszönhetően a balatonföldvári őszi találkozó óta a Kárpátaljai Írók Költők, Művészek Magyarországi Alkotóegyesülete (KIKMMAK) több alkalommal tartott sikeres író-olvasó találkozót Budapesten a józsefvárosi Polgárok Házában.
 
A  felvetésekre Dr. Damjanovich Imre társelnök válaszolt, aki elmondta, hogy az idei esztendő rendezvényeinek szervezésekor az elnökség figyelembe veszi majd a javaslatokat.
Ezt követően a fórum levezető elnökeként szavazásra bocsátotta a beszámolót és a Felügyelő Bizottság jelentését, amelyeket a közgyűlés résztvevői egyhangúlag elfogadtak, majd Zólyomi Mátyás, Elbéné Mester Magdolna és Finta Zénó személyében a tisztújítás lebonyolításához megválasztották a szavazatszámláló bizottságot.
 
Dr. Damjanovich Im re szólt arról, hogy a civil szervezetekre vonatkozó új törvények kapcsán szükség van a Kárpátaljai Szövetség alapszabályának módosítására. A közgyűlés résztvevői egyhangúlag szavaztak arról, hogy a megválasztandó új elnökséget bízzák meg ezzel a feladattal.
 
Ezután hozzászólások következtek. Elsőként Kovács Sándor szakíró, a KIKMMAK irodalmi szakosztályának elnöke tájékoztatta az egybegyűlteket a szakosztálynak a beszámolási időszak alatt végzett tevékenységéről. Köszönetet mondott Gortvay Gábornak, a Kárpátaljai Szövetség Bercsényi Miklós Alapítványa titkárának, aki megoldotta, hogy a józsefvárosi Polgárok Háza havonta egy alkalommal otthont adjon egy-egy KIKMMAK-rendezvénynek. Elismerőleg szólt Lengyel Jánosnak, a Magyar Írószövetség tagjának szervező tevékenységéről, és bejelentette, hogy az áldott emlékezetű Benda István eddig be nem töltött posztjára őt választották meg az alkotóközösség titkárának. Szólt arról is, hogy az áprilisi és a májusi rendezvények szervezése jó ütemben halad, májusban előreláthatólag Szöllősy Tibor tart előadást „Hollósy Simon técsői emlékezete” címmel.
 
                              
 
Kutlán András, a KIKMMAK képző- és iparművészeti szakosztályának elnöke azon túl, hogy ismertette a szakosztályban folyó munkát, javasolta, hogy hozzanak létre Balatonföldváron egy múzeumot, amelyben a Kárpátaljáról elszármazott kiváló földijeink emlékét örökítenék meg, hogy az anyaországiak is megismerjék neves szülötteinket. A felszólaló úgy vélte, hogy a relikviákat a hagyományos őszi találkozóink helyszínén, a balatonföldvári Riviéra Szállóban kellene elhelyezni. Bízunk benne, hogy a szép gondolat hamarosan testet ölt egy kiállítóterem formájában. Szólt arról a tervéről is, hogy lakóhelyén, Szentendrén retrospektív kiállítást szervez neves kárpátaljai képzőművészek magyarországi műgyűjtők tulajdonában lévő alkotásaiból.
Ezután dr. Kövér László, a Hajdú-Bihar megyei Regionális Szervezet társelnöke Géczy Tihamérnak, a szervezet elnökének levelét olvasta fel, aki hajlott kora és megromlott egészségi állapota miatt nem vehetett részt a tanácskozáson. Az egybegyűltek örömmel hallották, hogy a debreceni székhelyű szervezet igen szerteágazó tevékenységet folytat. (A levelet, rövidített változatban lapunk jelen számában közreadjuk).
 
Nagy tapssal köszöntötték az egybegyűltek Giricz Verát, az Országos Ruszin Önkormányzat elnökét, aki II. Rákóczi Ferenc kedves népének sorsáról beszélt. Elmondta, hogy a ruszinság, amely Ukrajnában máig sincs elismerve önálló nemzetiségként, Magyarországon egyenjogú a többi nemzettel. Két településen, Mucsonyban és Komlóskán alkotják a település lakosságának többségét, az iskoláskorúak nemzetiségi tanintézetben képezhetik magukat. A 2001-es népszámlálás szerint Magyarországon 1090 személy vallotta magát ruszinnak, jelenleg már 3882 ruszin nemzetiségű személyt tartanak nyilván. Ez is azt bizonyítja, hogy a ruszinok jól érzik magukat, a települések ruszin kisebbségi önkormányzatai számos rendezvénnyel öregbítik nemzetiségük jó hírét. Azoknak, akik tájékozódni akarnak a magyarországi ruszinság tevékenységéről, javasolta, hogy olvassák a www.ruszin.com honlap közleményeit.
 
                                            
 
Végezetül Dr. Báthory Katalin, a Kárpátaljai Szövetség egykori főtitkára szólt az egybegyűltekhez. Többek között megemlítette: a múlt évi közgyűlésen szó volt arról, hogy Kovács Sándor szakírót terjesszék fel a Magyar Örökség-díjra. Időközben megtörtént a felterjesztés. A felszólaló hangsúlyozta: tagtársunk nagyon megérdemelné, hogy értékmentő tevékenységéért mielőbb megkapja ezt az elismerést. Szólt a különböző magyarságszervezetek közötti összefogás szükségességéről és eredményes munkát kívánt az új elnökségnek.
 
 
 
A leköszönő elnökség nevében Katona Tamás, a Kárpátaljai Szövetség elnöke szólt az egybegyűltekhez. Megköszönte a tagság bizalmát és figyelmükbe ajánlotta a jelölteket.
 
A leköszönő elnökség felkérésére Dr. Pongrácz Aladár, a jelölőbizottság elnöke a fórum elé terjesztette a Kárpátaljai Szövetség új elnökségébe jelölt személyeket, és felkérte őket, hogy röviden beszéljek magukról. A jelölt személyek: Katona Tamás (elnök), Dr. Damjanovich Imre (társelnök), Benedekné Kövér Katalin, Benza György, Czébely Gabriella, Gortvay Gábor, Ilniczky Gabriella, Kovács Gyöngyi Zsuzsanna, Rajcsinec Kornélia, Szabóné Badik Doloresz, Schober Ottó. A jelölőbizottság elnöke szavazásra bocsátotta a javasolt személyek névsorát, amelyet a közgyűlés résztvevői egyhangúlag elfogadtak. Ezután a felügyelő bizottság tagjai tett javaslatot Papp Lászlóné, Kovács Vilmosné és Finta Zénó személyében. A felsoroltak jelöltségét a közgyűlés megszavazta. A szavazólisták kiosztása, majd az urnába került szavazatok ellenőrzése után Zólyomi Mátyás, a szavazatszámláló bizottság elnöke foglalta össze a szavazás eredményét. Az újabb tisztújító közgyűlésig tehát a Kárpátaljai Szövetség elnökének tisztét Katona Tamás tölti be, társelnökként Dr. Damjanovich Imre irányítja a közösség tevékenységét. A szavazólistára felkerült elnökségi tagok és a Felügyelő Bizottság tagjelöltjei is elnyerték a tagság bizalmát.
 
 A Kárpátaljai Szövetség új elnöksége
 
A közgyűlésen részt vett Dr. Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke is, aki gratulált a Kárpátaljai Szövetség aktivistáinak és eredményes munkát kívánt az újonnan megválasztott elnökségnek.
 
 
 
 
 
 
 
Egy talpalatnyi Kárpátalja Óbudán
 
      A Botz Domonkos költő vezette budapesti Napkelet Egyesület az óbudai Attila Hotel különtermében tartott Irodalmi Teadélutánjára február 27-én Füzesi Magda kárpátaljai költőt hívta meg. A családias hangulatú rendezvényt az est házigazdája nyitotta meg, majd egy meglepetésvendég állt a közönség elé: Dr Szabó Józsefné Jobák Márta (a képen), aki már a nyolcadik X-et is felváltotta. A szépkorú verskedvelő csupán néhány esztendeje hódol a költészetnépszerűsítés szenvedélyének. Egész életében számviteli téren tevékenykedett, nyugdíjba vonulása előtt a Magyar Tudományos Akadémia egyik kutatóintézetének volt a gazdasági igazgatója. Eddig tizennyolc szavalóversenyen vett részt, tizenötön különdíjat kapott. Füzesi Magda Ima mindenkor című verse a tavaly nyári balatonszemesi versenyen tetszett meg a zsűrinek, a szavaló ezt hozta el az Irodalmi Teadélutánra.
      Az est szervezője ezután bemutatta a költőt, beszélt alkotói pályafutásáról, majd átadta a szót a vendégnek, aki felolvasta néhány versét a tavaly karácsony küszöbén a Kráter Kiadó gondozásában megjelent Kagylóének című verseskötetéből 
 
  
  Nagy örömmel üdvözölték az egybegyűltek Dinnyés József daltulajdonost, aki elénekelt néhányat arról a CD-ről, amely a közelmúltban készült a Füzesi Magda verseire írt dalaiból.
 
 
   
A teadélután résztvevői sok kérdést tettek fel a vendégnek. Szó esett többek között arról is, hogy Kárpátalján nagy hagyománya van a magyar-ruszin együttgondolkodásnak. Füzesi Magda Szőttes pirossal, feketével című kétnyelvű verseskötete is ennek jegyében születhetett meg.
 
 
 
A Budapesten élő, ungvári születésű dr. Badik Adrienn, a Kárpátaljai Hírmondó olvasója, és Szabóné Badik Dolóresz, a Kárpátaljai Szövetség elnökségi tagja elolvasta magyarul, illetve ukránul a költő Fohász a szülőföldhöz című versét, így az egybegyűltek a versfordítás műhelytitkaiba is betekintést nyerhettek.
      A műsorban a Kárpátaljai Hírmondó is vendégszerepelt: Füzesi Magda főszerkesztőként népszerűsítette a Kárpátaljai Szövetség fórumát, ami iránt nagy érdeklődés mutatkozott. Többen jelezték, hogy szeretnének előfizetni a folyóiratra.
 
 
 
       A teadélután nagyon jó hangulatban ért véget. Botz Domonkos jóvoltából kizöldült az óbudai betonrengetegben egy talpalatnyi Kárpátalja.
 
---------------------------------------------------------------------------------------------
 
Egy korábbi televíziós interjú a költő-újságíróval:
a Magyar Televízió m1 2010. április 9-i Átjáró,  című műsora   
a költészet napja alkalmából a stúdióba  Füzesi Magdát hívta vendégül.  
 
Ezenkívül más kárpátaljai vonatkozása is van az összeállításnak:
elhangzik egy Vári Fábián László vers,
a rövid hírekben pedig hírt adtak egy ungvári kiállításról is.
 
Az alábbi linkre kattintva megtekinthető a 25 perces műsor.
(Várni kell egy keveset, amíg a reklám lefut, majd automatikusan indul a lejátszás. Az egér jobb gombjára kattinva a nagyítást választva akár teljes képernyős változatban is megnézhető a felvétel)
 
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
  
 
      
 
„Ki a Tisza vizét issza, vágyik annak szíve vissza…”
 
A Kárpátaljai Szövetség balatonföldvári találkozóján
 
           Áprilisban a Magyarok Házának Széchenyi termében megtartott rendes évi közgyűlésen
Dr. Báthory Katalin, a Kárpátaljai Szövetség egykori főtitkára arra intette a tagtársakat, hogy kárpátaljai szívvel szóljunk haza az otthon maradottakhoz. Bizonyára fontos volt az üzenet, ha a szervezők ezt a felhívást választották a szeptember 7–9-én a Riviéra szállóban rendezett hagyományos őszi balatonföldvári találkozó mottójául. Alább a háromnapos együttlét eseményeiről számolunk be olvasóinknak.
         A pénteken délután kezdődött rendezvénysorozatot Katona Tamás, a Kárpátaljai Szövetség elnöke nyitotta meg. Szólt a kárpátaljai magyarság identitása megőrzésének fontosságáról, a szülőföldön kialakult politikai helyzetről, különös tekintettel a közelgő parlamenti választásokra, illetve a nyelvtörvénnyel kapcsolatos ellentmondá­sokra. E kérdésekről többször is szó esett a találkozó különböző rendezvényein.
 
Szíves és színes fogadtatás
         Már hagyomány, hogy a Riviéra szállóban a műértő közönség képzőművészeti kiállításban gyönyörködhet. Így volt ez ebben az esztendőben is. Sajnálattal hallottuk a hírt, hogy Kutlán András festőművész, a Kárpátaljai Szövetség alkotóközösségének társelnöke, a kiállítás szervezője súlyosan megbetegedett. Ennek ellenére a kiállításra kiválasztott alkotásokat kalandos úton, de idejében eljuttatta a helyszínre. Másnap, szombaton délután, ha sápadtan is, de mégiscsak eljött közénk, mint ahogy orvosa mondta „a saját felelősségére”, de hát a kárpátaljai gyökerű „mindenesek” már csak ilyenek…. Katona Tamás megnyitó beszédében az említett kiállítást is az egybegyűltek figyelmébe ajánlotta
 
 
        
       A kiállítóterem falain 36 alkotás vonzotta a tekinteteket: láttunk képeket többek között Manajlo Ivantól, Garanyi Józseftől, Sütő Jánostól, Boksay Józseftől, Soltész Zoltántól, Manajlo Andrástól, Puskás Lászlótól, Kron Zsuzsától, Kuzma Bo­risztól, de örömmel fedeztük fel a tárlaton Kutlán Andrásnak, és a rendezvényen személyesen is jelen lévő Új­falussy Istvánnak több alkotását. Megtudtuk, hogy a nyáron Benza Györgynek, a Kárpátaljai Szövetség elnökségi tagjának köszönhetően 22 tehetséges kárpátaljai ruszin fiatal részvételével alkotótábort szerveztek a Riviéra szállóban. Munkáikat mi is megtekinthettük a szálloda előcsarnokában.
 
Kiüresített nyelvtörvény?
    A rendezvénysorozat első fórumán, a kerekasztal-beszélgetésen szó volt Kárpátalja oktatási, szociális, kulturális, gazdasági helyzetéről, illetve a tennivalókról. Katona Tamás elnök és Dr. Damjanovich Imre társelnök vitaindítója után a tanácskozás résztvevői valóban komoly érveket és ellenérveket sorakoztattak fel az Ukrajnában most kiforróban lévő nyelvtörvénnyel kapcsolatban.
 
    
   
  Szó volt az immár két évtizede működő Beregszászi Bethlen Gábor Magyar Gimnázium végzőseinek sikereiről, arról, hogy miért fontos az anyanyelven történő ismeretszerzés, hogyan kellene oktatni az ukrán nyelvet a magyar tannyelvű iskolákban. Beszéltek a jelenlévők arról is, milyen téves információk keltek szárnyra az anyaországi médiában az ukrajnai független tesztvizsgáról. Tájékoztató hangzott el arról, hogy a Kárpátaljai Szövetség közreműködésével jutnak célba a bécsi Szent István Egylet adományai, amelyeket a bécsi magyarok a kárpátaljai magyar iskolák 57 jól tanuló középiskolás diákjának ajánlottak fel, ezzel is támogatva szövetségünknek azt a tevékenységét, hogy szülőföldünk magyar fiataljai megőrizhessék identitásukat.
    Az egybegyűltek között voltak gyakorló pedagógusok, politikusok, újságírók, diákok és szülők, de megszólalt egy tankönyvíró is. Nagyon tanulságos volt, hogy a balatonföldvári találkozóra a határon innenről és túlról érkezett személyek közül mindenkinek volt mondanivalója. Az egybegyűltek nem is sejtették, hogy jelen volt a tanácskozáson a Magyar Hírlap két munkatársa is, akik számára ugyancsak meglepő lehetett, mennyire húsbavágó kérdést boncolgatnak már az első napon az egy baráti találkozóra összesereglett kárpátaljaiak.
     Vacsora után a Varga–Dobos duó régi slágerek felelevenítésével örvendeztette meg a közönséget.
 
Közös dolgaink
    A Kárpátaljai Szövetség szombat délelőtt tartotta központi rendezvényét. Katona Tamás elnök beszámolt az utóbbi egy esztendő alatt elvégzett munkáról. Vázolta a feladatokat is. Szólt arról, hogy a jelenlegi magyar kormány odafigyel a határon túli magyarok problémáira. Felhívta a figyelmet arra, hogy ha tovább akarjuk vinni a stafétát, a szövetség tevékenységébe be kell vonni a fiatalabb nemzedéket. A szervezők éppen ezért tartották fontosnak, hogy felvegyék a kapcsolatot a Beregszászi 4. Sz. Bendász István Cserkészcsapattal, amely a rendezvénysorozaton hét taggal képviseltette magát.
    Katona Tamás elmondta: a szövetség minden kárpátaljai magyar szervezettel jó kapcsolatokra törekszik, szeretné, ha nem egymás ellen, hanem a kárpátaljai magyarok közös érdekeiért politizálnának. Hangsúlyozta: nem baj, ha a vélemények különböznek, a lényeg az, hogy ne söpörjük a szőnyeg alá a problémákat, ne beszéljünk el egymás mellett, ne azt keressük, ami elválaszt, hanem azt, ami összeköt.
      Dérer Mik­­lós, a Man­fred Wörner Alapítvány programigazgatója „Ukrajna útja Európába” című előadásában a gazdasági, kulturális, tudományos együttműködés lehetőségeiről, a szomszédságpolitika keleti dimenziójának erősítéséről osztotta meg gondolatait az egybegyűltekkel. A teremben tapintható volt a feszültség, hiszen ismét szóba került az ominózus nyelvtörvény, amelyet a regionális nyelvek használatának terén elfogadtak ugyan az ukrán parlamentben, ezzel együtt viszont azonnal megkezdték a törvény kiüresítését, mégpedig az orosz nyelv előnyére, egyes régiókban akár az ukrán nyelv háttérbe szorításának árán is. Az egybegyűltek között több olyan személy is volt, aki hosszú ideig élt Ukrajna fővárosában, ők a saját bőrükön tapasztaltakról számoltak be. Volt, aki felvetette: mi lesz, ha a 27 megyéből álló Ukrajna (13 orosz, 14 pedig ukrán többségű) egyszer csak felbomlik? Ez persze költői kérdés, de jó volt hallani, tagtársaink milyen tájékozottak a politikai helyzet útvesztőiben. Az előadáshoz hozzászólók elsősorban abból a szempontból vizsgálták a témát, hogy a politikai, illetve gazdasági helyzet változásai mennyire érintenék a szülőföldön maradt nemzettársak sorsának alakulását. A vitában elhangzottakat Katona Tamás elnök úr összegezte.
    A délelőtt folyamán a Kárpátaljai Hírmondó szerkesztősége nyílt napot tartott.
 
Együttműködési fórum
    „Kisebbségi életünkben nem lehet fanyar kis körülmények miatt letört, örökösen sértődött önérzettel vagy önérzetnélküliséggel járni. Nincs egyéni tragédia és egyéni kereszt, nincs végzet és kiábrándulás, az élet keresés, keresése annak a helynek, ahol egyéni erőimmel szolgálnom kell azt a népet, amelyikből magam is sarjadtam.” László Dezső erdélyi református lelkész 1932-ben vetette papírra a fenti idézetet „A kisebbségi lét ajándékai” című tanulmányában. Nem véletlenül választottuk továbbgondolkodásra, amikor felvetődött, hogy meg kellene rendezni a Kárpát-medencei Lapok I. Együttműködési Fórumát. Az elnökség a szövetség folyóiratának, a Kárpátaljai Hírmondónak a szerkesztőbizottságát kérte fel, hogy legyen az összejövetel gazdája. A fórum lehetőséget kínált arra, hogy a Magyarország határain túl megjelenő magyar nyelvű, hagyományőrző médiák szerkesztőségeinek képviselői kicseréljék gondolataikat, megosszák tapasztalataikat. A szervezők arra buzdították a fórum résztvevőit, hogy dolgozzanak ki közös tervet a kisebbségbe szakadt nemzettársak elfogulatlan, tényfeltáró módon történő tájékoztatása, az anyanyelv megőrzése érdekében.
 
 
    Füzesi Magda, a Kárpátaljai Hírmondó főszerkesztője köszöntötte az egybegyűlteket, majd átadta a szót Dr. Koncz Gábor egyetemi magántanárnak, kultúrakutatónak. Vendégünk az egykori Magyar Kultúra Alapítvány elnökeként majdnem húsz esztendővel ezelőtt rendezte meg először Budapesten az alapítvány székházában az „Írott szó a megmaradásért” című tanácskozást. Az előadó összefoglalójában vázolta a feladatokat, a jelenlevők figyelmébe ajánlotta azokat a folyóiratokat, amelyek – a Kárpátaljai Hírmondóhoz hasonlóan – magyarságtudatot erősítő missziót vállalnak. Egyúttal átadta a stafétát is: arra biztatta a Kárpátaljai Szövetséget, hogy minden esztendőben rendezzenek hasonló tanácskozást, hiszen az írott szónak napjainkban, a globalizáció térhódításának idején a magyarság megmaradásért vívott harcban egyre nagyobb lesz a szerepe.
    Jelen volt a fórumon Szabó Zsolt, a Ko­lozsváron megjelenő Művelődés című közművelődési lap főszerkesztője is. Szólt arról, hogy milyen fontos a Magyarország határain kívül rekedt magyar olvasók számára egy olyan folyóirat, amelynek hasábjain néprajzi, hagyományőrző, művelődéstörténeti publikációk látnak napvilágot. Tájékoztatta az egybegyűlteket az Erdélyben élő nemzettársaink helyzetéről. Hangsúlyozta: mindent meg kell próbálni a törvényi keretek feszegetése érdekében. Néhány évvel ezelőtt Kolozsváron, Erdély fővárosában még a szemeteskukákra is felfestették a román nemzeti színeket, mivel a városnak egy elvakult nacionalista polgármestere volt. A magyar közösségnek volt bátorsága, hogy kezdeményezze a Kolozsvári Magyar Napok megtartását. A rendezvénysorozat több ezres tömegeket vonz, dicsőséget szerezve a magyar kultúrának.
    Orémus Kálmán, a Kárpátaljai Hírmondó állandó szerzője az inter­netes újságírásról, illetve az internetről, mint hírforrásról tájékoztatott.
    Ezután hazai vizekre eveztünk. Örömmel láttuk, hogy a Kárpátaljai Hírmondó sok szerzője vett részt a fórumon. Köszöntöttük Istvánffi Erzsébetet, azaz Bilák Elizkét, Weinrauch Katalint, Schober Ottót, Harsághy-Káposzta M. Katalint, Csanádi Györgyöt, Kovács Sándor szakírót, Molnár Bertalant, lapunk kiváló fotósát. Örültünk, hogy eljött közénk Kovácsné Fedák Katalin Budapestről, aki legutóbbi lapszámunkban édesapjáról, Fedák László neves sporttörténészről szóló írásával örvendeztette meg az olvasókat. Arra biztattuk az egybegyűlteket, hogy a továbbiakban is adjanak hírt érdekes földijeinkről, a szűkebb környezetükben történtekről. Füzesi Magda minden jelenlevőnek megköszönte az anyagi és erkölcsi támogatást.
    A tanácskozáson szó volt a pályázati támogatások megszerzésének nehézségei miatt adódó lapkiadási gondokról. Javaslat hangzott el, hogy emeljük az előfizetési díjat. Tekintettel a megrendelők többségének pénzügyi helyzetére, egyelőre nem szándékozunk meglépni ezt a drasztikus lépést, de hangsúlyozzuk, hogy felülfizetéseket célirányos támogatásként köszönettel és hálával elfogadunk.
    Katona Tamás, a Kárpátaljai Hírmondó felelős kiadója megköszönte a résztvevők hasznos tanácsait, és biztosította az egybegyűlteket, hogy a továbbiakban is a jobbító szándék vezérli a lap szerkesztőit és szerzőit.
    A délelőtti program zárásaként Dr. Damjanovich Imre, a Kárpátaljai Szövetség társelnöke tartott tájékoztatót az új civil törvényekkel kapcsolatos feladatokról. Megtudtuk, hogy a törvény egyik sarkalatos pontja a Civil tv. 32. § (1), amely kimondja: "Közhasznú szervezetté minősíthető a Magyarországon nyilvántartásba vett – létesítő okiratában megjelölt közfeladat teljesítésére irányuló – közhasznú tevékenységet végző szervezet, amely  a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez megfelelő erőforrásokkal rendelkezik,  továbbá amelynek megfelelő társadalmi támogatottsága kimutatható."
 
Még mindig újságírás…
    A délutáni órákban filmvetítést terveztek a találkozó szervezői. Ám menet közben változott a műsor. Megérkezett körünkbe Hodossy Gyula, a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának elnöke, a Dunaszerda­helyen megjelenő Opus című folyóirat, az írók lapjának felelős kiadója, a Katedra, a szlovákiai magyar pedagógusok és szülők lapjának főszerkesztője, a Lilium Aurum Könyvkiadó igazgatója. Vendégünk ismertette a szlovákiai lapkiadás helyzetét. Az általa szerkesztett Katedra című folyóirat immár két évtizede szolgálja a szlovákiai magyarságot. A lap fontos szerepet tölt be, hiszen a Felvidéken több mint hatezer magyar pedagógus tevékenykedik. A szlovákiai magyar erős, meg tudja védeni a környezetét – hangsúlyozta. Különösen, ha segít neki ebben a magyarul publikáló kisebbségi újságíró, akinek az a feladata, hogy hírt adjon mindenről, ami a szülőföldön, a magyar településeken történik. Tudatosítani kell, hogy nekünk ott van az otthonunk, ahol születtünk: magyar tájon, amelyet Duna­szerdahelynek, Kassának vagy éppen Eperjesnek, Pozsonynak nevezünk. Merthogy a hivatalos szlovák sajtóban e településneveket ilyen formában soha nem írják le, mintha nem is léteznének. Elmondta: az Opus című folyóiratot az írótársaság minden tagja megkapja ingyen. Büszkék rá, hogy a felvidéki magyar irodalom sok jó alkotással van jelen az egyetemes magyar irodalomban. Szólt arról is, hogy véleménye szerint létre kellene hozni egy érdekvédelmi fórumot, olyan életképes elképzeléseket kellene megfogalmazni, amelyek véghezviteléhez a magyar kormány illetékesei is partnerek lennének. Úgy vélte, elsősorban a határon túli magyar könyvkiadás rendbetételén kellene munkálkodni, hiszen a világháló előretörése miatt így is egyre kevesebb kiadvány talál olvasóra.
    A találkozón jelen lévő főszerkesztők megállapodtak abban, hogy a kolozsvári Művelődés, a dunaszerdahelyi Katedra, illetve a Kárpátaljai Hírmondó szerkesztősége alkalmanként átveszi a testvérlapokban megjelent, a saját olvasótábor érdeklődésére számot tartó publikációkat.
 
„Által mennék én a Tiszán…”
    Nagyon várták az egybegyűltek Kovács Sándor szakíró Tisza című új filmjének bemutatóját. A program a reméltnél is érdekesebb volt, ugyanis az előadó arról beszélt, hogyan készül egy természetfilm. Kovács Sándor elmondta: minden eddigi filmje valamilyen „kiváltó ok” miatt született. Ezúttal az volt a „kovász”, hogy a Tisza felső szakaszával kevesen foglalkoztak. Márpedig a mi folyónk hajdan a legmagyarabb folyó volt: magyar földön eredt, és magyar földön ömlött a Dunába. S hogy a mi időnkben ez már nem így van, annak Trianon az oka, amely elszakított egymástól családokat, országrészeket, amelynek következtében „Magyarország az egyetlen ország, amely önmagával határos”. A szakíró összeszámolta, hogy Kárpátalján 18 államalakulat keserítette meg az őslakosok életét, de a Tiszáét is. Szó volt az előadásban a Fekete-Tisza, a Fehér-Tisza, majd a „szőke” Tisza eredetéről, tájékoztatást, gyakorlati útmutatást kaptunk, hogyan juthatunk el a forrásokhoz. Megtudtuk, hogy Kőrösmezőn Bíró Andrást, Rahón Popovics Pétert kereshetjük meg: idegenvezető nélkül a nehéz terepen nem ajánlatos elindulni. Hallottunk mondákat a Tisza-források létrejöttéről, végezetül népdalokat is énekeltünk a Tiszáról. Az egybegyűltek egyhangúlag elfogadták Dr. Báthory Katalinnak, a Kárpátaljai Szövetség egykori főtitkárának a tavaszi közgyűlésen tett azon indítványát, hogy Kovács Sándort terjesszék fel a Magyar Örökség-díjra, egyúttal megbízták az elnökség jelen lévő tagjait, hogy a felterjesztést dolgozzák ki és juttassák el az illetékesekhez.
 
„Felfelé törekedj!”
    Látványnak is szép volt, amikor a Beregszászi 4. Sz. Bendász István Cserkészcsapat hét képviselője – Bárdos István, Bárdos Nóra, Bárdos Orsolya, Tanczár Gergely, Olasz Gábor, Baraté Ágnes, Bárdos Dávid – egyenruhába öltözve bevonult a terembe.
 
 
Bárdos István cserkészparancsnok ismertette a cserkészcsapat megalakulásának történetét. Kiderült, hogy több mint két évtizeddel ezelőtt, 1991-ben Gödöllőn cserkész kiképzőtábort szerveztek, amelyen Bárdos István is részt vett, hiszen 1990-ben a munkácsi római katolikus egyházközség égisze alatt már megalakult a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség. (Itt jegyezzük meg: a cserkészek számára is nagy találkozó volt a balatonföldvári, hiszen felvidéki író vendégünk, Hodossy Gyula annak idején részt vett a munkácsi alakuló ülésen, mint a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség akkori elnöke!). Bárdos István nagyon sok érdekességet mondott a cserkészélet szépségeiről. A Kárpátaljai Hírmondó előző számában a 19. oldalon „Isten, haza, embertárs…” címmel már beszámolt tevékenységükről, és az őszi lapszámban is olvashatók majd a csapat nyári élményei. Jó volt személyesen is találkozni a büszke tartású, tiszta tekintetű fiatalokkal, akik azt vallják: „Felfelé törekedj!”
 
 
Vacsora után tombolahúzás tette izgalmasabbá a szórakozást, majd vidám zene töltötte be az épületet. Aki akart, kedvére táncolhatott, de a szálló helyet adott a kiscsoportos beszélgetéseknek is. Voltak olyan tagtársaink, akik hosszú idő után a balatonföldvári találkozón látták viszont egymást. A szervezőknek – a Kárpátaljai Szövetség elnökségi tagjainak – a szemekben bujkáló mosoly, a meleg baráti kézfogás volt a legszebb ajándék, amellyel megköszönhettük a találkozót előkészítő kitartó munkájukat.
    A rendezvényre (a szövetség jóvoltából) egy autóbusznyi kárpátaljai vendég is érkezett. Köztük voltak a Kárpátaljai Szövetség együttműködő partnerének, a Beregvidéki Nyugdíjasok Petőfi Sándor Egyesületének képviselői is. Köszönet érte, hogy az együttgondolkodás öröméért vállalták a több órás utazást.
   
 
Fakultatív programként a kárpátaljai vendégek, a cserkészek és a nyugdíjasklub tagjai, ellátogattak Tihanyba. A kirándulók megtekintették a település nevezetességeit, megcsodálták az I. András király által alapított bencés apátság templomát, sétáltak a zegzugos utcákon a szalmatetős házak között, elvegyültek a bazár forgatagában. Különös élmény volt az utazás a “kisvonaton”, amely fekete füstöt fújva lódult neki a domboldalnak. Keresték a visszhangot is, de nem találták...
    Vasárnap délelőtt Dávid Árpád mező­gecsei református lelkész ökumenikus istentiszteletet tartott. A szertartás végén az egybegyűltek elénekelték nemzeti imádságunkat. Szövetségünk nevében Schober Ottó elnökségi tag köszönte meg a lelkipásztor szolgálatát.
    Mint minden esztendőben, Balaton­földvárra érkezésünk után az idén is első dolgunk volt, hogy leszaladjunk a magyar tengerhez. Bizony, szomorú látvány fogadott bennünket: a parttól hosszan lehetett begyalogolni a Balaton „bőre alá”, hiszen a hónapok óta tartó szárazság szép ismerősünket sem kímélte. Azért voltak páran, akik csak azért is megfürödtek, ha már több száz kilométer távolságról magukkal hozták a bikinit, de tulajdonképpen a hagyományos őszi találkozókat nem ezért szeretjük. Hogy miért? Kedves olvasóink, nézzék meg a fotókat! A számos fényképfelvétel is bizonyítja, hogy tartalmas programok résztvevői voltunk.   
Az eseményekről Füzesi Magda, Szemere Judit és Molnár Bertalan tudósított
 
 
A 2012. szeptember 7-9. megrendezett balatonföldvári találkozóról
a Magyar Hírlap is beszámolt.
 
A cikk az alábbi linket megnyitva olvasható:
 
 
 
 
 Beszámoló az Együtt folyóirat budapesti bemutatkozásáról:
 
 
 
 
 
 
 
Kárpátaljai szívvel szóljunk haza az otthon maradottakhoz”
 
A Kárpátaljai Szövetség XXIII. közgyűlésén
 
 
Április 21-én a Magyarok Házának Széchenyi termében tartotta rendes évi közgyűlését a Kárpátaljai Szövetség. 10 órakor Dr. Damjanovich Imre, a Kárpátaljai Szövetség társelnöke, a közgyűlés levezető elnöke megállapította, hogy az egybegyűltek számát tekintve a fórum nem határozatképes, mert nincs jelen a tagság 50 százaléka, + 1 fő, így az Alapszabály IV/2. pontja értelmében egy órával az eredetileg meghirdetett időpont után az eredeti napirenddel és helyen tartják azt meg. A szünetben az érdeklődők Kovács Sándor közíró „Honfoglalásunk hét emlékműve” című, filmvetítéssel egybekötött előadásán gazdagodhattak ismeretekkel.
Báthory Katalin, a Kárpátaljai Szövetség egykori főtitkára indítványozta, hogy Kovács Sándort terjesszék fel a Magyar Örökség-díjra. Őt idézve:”Ritka az ilyen mélyreható hazafiasság.” Szólt a Vereckei emlékmű újabb meggyalázásáról, miközben hangsúlyozta: a hazától, a szülőföldtől nem lehet elszakadni soha. Aki a múltat gyalázza, az a jövőt nem érdemli! Kutlán András festőművész, a Kárpátaljai Írók Költők Képzőművészek Magyarországi Alkotóközösségének társelnöke hangsúlyozta: büszke Kovács Sándor munkásságára, nagy nyereség számára, hogy a fájdalmasan korán elhunyt S. Benedek András művelődéstörténész után a közíró lett a KIKKMAK másik társelnöke.
 
Kutlán András, Báthory Katalin, Kovács Sándor és Dr. Damjanovich Imre
 
Ezután Dr. Damjanovich Imre megnyitotta a közgyűlést. Mivel Katona Tamás, a Kárpátaljai Szövetség elnöke betegsége miatt nem tudott jelen lenni a fórumon, Dr. Damjanovich Imre társelnök terjesztette a közgyűlés elé a Kárpátaljai Szövetség 2011. évről szóló közhasznúsági jelentését és a számviteli beszámolót. Külön kitért a múlt év szeptemberében Balatonföldváron megtartott első Kárpátaljai Civil Együttműködési Fórum eseményeire. A balatonföldvári találkozón a Kárpátaljai Szövetség tagsága nyilatkozatot fogadott el, amelyben elítélik a nacionalizmus mindenfajta megnyilvánulását, különös tekintettel arra, hogy az utóbbi években az ukrán nacionalista erők részéről atrocitások érik a kárpátaljai magyarságot.
A társelnök rámutatott: mindent meg kell tenni azért, hogy a szövetség megfeleljen a civil szervezetekre vonatkozó új törvénynek. Kifejezte azt a reményét, hogy a sikertelen pályázatok ellenére a szövetség folyóirata, a Kárpátaljai Hírmondó a jövőben is meg fog jelenni (a közösség fennállása óta tavaly zárt először negatív mérleggel). Ezután ismertette a 2012-es évi munkatervet. Elmondta: bízik benne, hogy az idén több pályázati támogatás segíti majd a kitűzött célok megvalósulását. Szólt arról, hogy a beszámolási időszakban két elnökségi tagot külföldre szólított a kötelesség: Baranyi András Moszkvában tevékenykedik, Perényi János pedig Marokkóban lett nagykövet. A Szövetség Érdemes Tagja címmel kitüntetett Petruska Márta pedig családja körében kapott feladatokat. Az elnökség helyzete így nem könnyű, hiszen tisztújító közgyűlésre csak a jövő esztendőben kerül sor.
 
     
A közgyűlés résztvevői
 
A beszámoló elfogadása után Papp Lászlóné, a Felügyelő Bizottság elnöke értékelte a pénzügyi és számviteli tevékenységet. Bár a szövetség pénzügyi helyzetét rendben találta, rámutatott több kisebb hiányosságra. Hangsúlyozta, hogy szorosabb kapcsolatot kell kialakítani a kárpátaljai magyar szervezetekkel, így az elnökség több közös pályázatot nyújthatna be, ami jelentősen megnövelné az esélyeket.
Ezt követően Fenyvesi András, a Magyar Nemzeti Olvasóegyleti Mozgalom képviselője szólt az egybegyűltekhez. Véleménye szerint a magyarságnak végre felül kell emelkednie a trianoni traumán és meg kell tennie mindent a megmaradásért. Szorgalmazta a települési összefogást, a lokálpatriotizmus kiteljesítését. A felszólaló is kitért a Vereckei emlékmű újbóli meggyalázására, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a kisebbségben élő magyarságnak nem lehet célja a többségi néppel való konfrontáció. A szövetség segítségét kérte az olvasómozgalom kárpátaljai tagozatának megszervezéséhez.
Dr. Kövér László, a Kárpátaljai Szövetség Hajdú-Bihar Megyei Regionális Szervezetének társelnöke beszámolt a 31 fős közösség tevékenységéről. A Beregszászról elszármazott Révay László a nemzeti identitását fokozatosan elveszítő, Rahó környéki kárpátaljai szórványról beszélt. Füzesi Magda főszerkesztő röviden beszámolt a Kárpátaljai Hírmondó munkájáról és terveiről. Kitért a számos pozitív visszajelzésre is, amelyeket az olvasóktól kap a szerkesztőbizottság. Felkérte a közgyűlés résztvevőit, hogy ismeretségi körükben népszerűsítsék a negyedéves kiadványt.
Végezetül Báthory Katalint idézzük: ”Akik itt vagyunk Magyarországon, kárpátaljai szívvel szóljunk haza az otthon maradottakhoz.” Ez a gondolat volt a Kárpátaljai Szövetség XXIII. közgyűlésének vezérfonala, e gondolat jegyében folytatja tevékenységét a közösség, amely hidat képez a szülőföldön élő és az anyaországban áttelepült kárpátaljai magyarok között.
 
Tudósítóink
 
 
Beregi szőttes kiállítás és vásár Budapesten
 
 
 
  Nagyberegi szőttesek címmel nyílt kiállítás és vásár hat nagyberegi népművész hatvan szőtteséből, abroszokból, tulipános párnákból, faliképekből, csipkeszövésű abroszokból és futókból.
 
Május 3-án Budapesten a Magyar Érték Ház (XIII. kerület, Szent István körút 22. I. emelet)  termeiben beregi szőttesek kiállításának megnyitóján vehettek részt a népművészet iránt érdeklődők.
Deák Marianna, a Magyar Munka Magyar Érték Alapítvány munkatársa, a rendezvény háziasszonya köszöntötte az egybegyűlteket, majd átadta a szót Molnár Bélának, az alapítvány létrehozójának. Az elnök úr szólt arról, hogy a Kárpátalja Expressz néven indított különvonatos kirándulás keretében ismerte meg a beregi szőttest. A turistacsoport ellátogatott a Beregszászi járásban található Nagyberegre, Kárpátalja egyik legjelentősebb magyarlakta településére, ahol éppen falunapot tartottak, és szőtteskiállítást is rendeztek. Már akkor elhatározta, hogy amint lesz rá mód, az ügyes kezű beregvidéki asszonyok munkáit Magyarország fővárosában is bemutatja.
A budapesti kiállításra és vásárra a szervezők hat népművésztől egyenként tíz-tíz munkát hoztak el. Bakó Olga,Baraté Irén, Mester Irén, MondikIlona, Ohár Katalin és Prófusz Marianna terítői, abroszai, futói ámulatba ejtették a műértő közönséget. Molnár Béla felelevenítette azt az élményét, amikor a Kárpátalja Expressz nosztalgiakiránduláson járva megdicsérte a népi szövők terítőit, és egy asszony megkérdezte: mondja, valóban fontos az, amit csinálunk? Biztosította a kérdezőt: fontos, mert érték, amit létrehoznak, és rangot ad a határon túli népművészetnek. Hangsúlyozta: az alapítvány azért szervezte meg a budapesti szőtteskiállítást és vásárt, hogy ezzel is segítsék a magyar népművészet életben tartását.
 
Beszprémy Katalin, Prófusz Marianna és Molnár Béla a szőtteskiállítás megnyitóján
 
Kíváncsian várták a jelenlevők Prófusz Mariannának, a Bereg Alkotó Egyesület elnökének ismertetőjét, aki elmondta, hogy Antonikné Polónyi Katalinnak, Ukrajna Érdemes Népművészének a javaslatára 1979-től órakeretben oktatják a népi szövést a Nagyberegi Középiskolában. Örvendetes, hogy a végzősök közül sokan tevékenyen bekapcsolódnak a hagyományőrzésbe. A kiállítók közül többen kiérdemelték a Népművészet Mestere címet.
Beszprémy Katalin a Hagyományok Házában működő Népművészeti Módszertani Műhely szakmai vezetője a szakember szemével láttatta a kiállítási tárgyakat.
– E közösség saját hagyományait dolgozza fel nagyon helyesen, hiszen ebben van megtartó ereje, és aki oda látogat, vagy egy tájegység kultúrájára kíváncsi, a helyi értékeket szeretné megismerni. Ezek a szőttesek természetes módon szoros rokonságban vannak a magyarországi szatmári-beregi mintakinccsel, hiszen a száz éve meghúzott határok nem tépték el a több évszázados közös kultúra gyökereit – mondta. Szólt arról is: minden közösségben vannak úgynevezett „kovász-emberek”, akiknek jelenléte nagyban befolyásolja a helyi kis világok formálódását. Ilyen embernek ismerte meg egykor Prófusz Mariannát, aki ezúttal is számot adott értékmentő tevékenységéről.
Büszkék lehetünk szűkebb pátriánk népművészetére, hiszen a nagyberegi, a kígyósi és a beregújfalui szövőasszonyok munkái az anyaország fővárosában is sikert arattak.
 
Füzesi Magda
Balatonföldvár 2011. szeptember 10-12.
relIndexasc
 
A Kárpátaljai Szövetség balatonföldvári találkozóján 
 
 
 "Ahol békesség van, ott jó lenni…"
 
       Szeptember 9–11-én rendezték meg a Kárpátaljai Szövetség tagjainak hagyományos találkozóját Balatonföldváron.
       Mint minden esztendőben, az idén is nagyon várták a régi barátok, az egykori osztálytársak, a Kárpátaljáról elszármazottak és a szülőföldön élők, hogy megoszthassák egymással sikereiket, gondjaikat. Most is gazdag és sokrétű volt a találkozó programja. Beszámolónk címéül nem véletlenül választottuk Egressy Miklós görög katolikus parochusnak a vasárnap délelőtti ökumenikus istentiszteleten elhangzott mondatát: a háromnapos rendezvénysorozat az életerő, az öröm és a békesség jegyében zajlott. 
  Pénteken délután került sor Pálfy Julianna és Pálfy István képzőművészek kiállításának megnyitójára. Schober Ottó, a Kárpátaljai Szövetség elnökségi tagja méltatta az Ungvidékről áttelepült alkotók munkásságát, majd Kutlán András festő szólt a pályatársak eddigi sikereiről. 
                                                       
 
Az érdeklődők megvásárolhatták a művészekről szóló könyveket, amelyekből összesen 20 példányt a beregszászi főiskolának ajándékoztak.
A könyvcsomagot a Beregszászból érkezett vendégek juttatták el a tanintézetbe.
Megtartotta ülését a Kárpátaljai Hírmondó kibővített szerkesztőbizottsága. Füzesi Magda főszerkesztő örömmel tájékoztatta a jelenlévőket a sikerekről, ugyanakkor elmondta, hogy sajnos a szerkesztőség nagyon nehezen tudja „összekoldulni” a következő szám megjelenéséhez szükséges összeget.
A felszólalók egyöntetűen nagyon jónak minősítették a folyóiratot, olvasmányosnak, érdekesnek, színvonalasnak, kitűnően szerkesztettnek találták anyagait. Szükség van erre a folyóiratra a Kárpátalján maradt és a Magyarországra áttelepedett magyarok számára egyaránt. Bár a Kárpátaljai Hírmondó nem foglalkozik politikával, mégsem hagyhatja figyelmen kívül azokat az atrocitásokat, amelyek az utóbbi hónapokban az ukrán nacionalista erők részéről érték a kárpátaljai magyarokat. Szükség volna egy cikksorozatra, amely cáfolná a magyarokat alaptalanul gyalázó publikációkat, tudományos alapon, történelmi tényekre építve dolgozná fel az 1938–1944-es évek történéseit. Elhangzott egy javaslat, amely szerint dr. Botlik Józsefet, a Pázmány Péter Tudományegyetem docensét, Kár­pátalja történelmének avatott tollú tudósát kellene felkérni a cikksorozat szerkesztésére. Pomogáts Béla, az Anyanyelvi Konferencia elnöke, a Kárpátaljai Hírmondó szerkesztőbizottságának tagja szükségesnek tartotta egy olyan konferencia összehívását, amely a kisebbségben élő magyarok sorsával, problémáival foglalkozna. Többen is felvetették, hogy kevés a sikeres vállalkozókról, az áttelepült fiatalokról szóló írás. Egyre kevésbé beszélik anyanyelvünket a szórványokban élő magyarok, ezt a fájó problémát vetette fel Weinrauch Katalin az ülésen felolvasott írásában.
Este a Varga-Dobos duó „Hol van az a nyár…” című műsorában régi slágerek felelevenítésével szerzett kellemes perceket a hálás közönségnek.
Szombaton délelőtt tartotta a Kárpátaljai Szövetség a bala­ton­földvári találkozó központi rendezvényét. A közgyűlésen Katona Tamás, a Kárpátaljai Szövetség elnöke beszámolt a tavalyi találkozó óta végzett tevékenységünkről, sikereinkről, de szólt a gondokról is. Fájó problémaként került megvitatásra a kárpátaljai magyarság megosztottsága, amely kellő képviselet hiányában lehetetlenné teszi érdekeik érvényesítését a helyi és központi hatalmi szervekben. Sajnálattal konstatálta, hogy az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége nem képviseltette magát a Kárpátaljai Szövetség közgyűlésén. Kitért arra is, hogy igen sokat árthat az ukrán-magyar kapcsolatok alakulásának, hogy Kárpátalján felütötte fejét az ukrán nacionalizmus. Ennek egyik megnyilvánulása, hogy az utóbbi időben többször meggyalázták a vereckei magyar honfoglalási emlékművet, felgyújtották oltárát és a talapzatánál elhelyezett koszorúkat. A Szvoboda ukrán politikai párt aktivistái újra „feltámasztották” a szicsgárdista-ügyet, hangoztatva, hogy 1939-ben a magyar katonák lemészárolták őket, ráadásul „tömegsírjukra” épült a vereckei emlékjel. Hangsúlyozta, hogy örvendetes lenne, ha az ukrán politikusok „legendaépítés” helyett elmélyülnének a hiteles történelmi dokumentumokban, mert itt van az ideje a „közös dolgok” rendezésének.
A plenáris ülést megtisztelte jelenlétével dr. Szakács László, Balatonföldvár alpolgármestere, aki köszöntötte az egybegyűlteket, majd ismertette a település történetét. Örömét fejezte ki, hogy a Kárpátaljai Szövetség éppen ezt a Balaton-parti várost választotta hagyományos őszi találkozóinak helyszínéül.
Dr. Damjanovich Imre társelnök a jelen tanácskozást hagyományteremtőnek nevezte, ugyan­is az augusztus 29-i elnökségi ülésen döntöttek a Kárpátaljai Szövetség örökös tagja, illetve a Kárpátaljai Szövetség tiszteletbeli tagja címek odaítéléséről.
 
   
 
Első alkalommal dr. Báthory Katalint, a szövetség egykori főtitkárát és Pet­ruska Mártát, a szövetség egykori elnökségi tagját tüntették ki e címekkel. Mindketten elévülhetetlen érdemeket szereztek a „magyarsághíd” építésében, amely lélekben összeköti az anyaországba áttelepült, illetve a szülőföldön maradt kárpátaljaiakat. Népszerűségüket bizonyítja, hogy az egybegyűltek vastapssal köszöntötték őket, Katona Tamás elnök pedig egy-egy hatalmas virágcsokor kíséretében nyújtotta át nekik a kitüntető okiratot.
A kitüntetettek megköszönték az elismerést. Dr. Báthory Katalin a kárpátaljai magyar szervezetek széthúzását fájlalta: szomorúan jegyezte meg, hogy a nemzeti ünnepeken is megosztják a szülőföldön maradottakat, hiszen még a „háromnapos munkára” elhurcoltak emléknapját is külön méltatja a KMKSZ és az UMDSZ. Ideje lenne tudatosítani, hogy Kárpátalja mindenkié, és nem lenne szabad megengedni, hogy a pályázati pénzek gyűlöletet szítsanak. Petruska Márta arra hívta fel a figyelmet, hogy legyen mindenkinek bátorsága bocsánatot kérni, és a magyarság érdekében a szeretet jegyében a megbékélést sürgette.
Ezután Kutlán András, a hat évvel ezelőtt éppen a balaton­földvári találkozón létrejött KIKKMAK, a Kárpátaljai Írók, Költők, Képzőművészek Magyarországi Alkotó Közösségének társelnöke kért szót. Elmondta, hogy az alkotóközösség megalakulása óta eltelt időszak alatt több színvonalas kiállítást láthatott a Kárpátaljai Szövetség tagsága a szülőföldről elszármazott festőművészek alkotásaiból. Hangsúlyozta, milyen fontos, hogy a Kárpátaljai Hírmondó valamennyi lapszámának 40. oldalán a képzőművészetet népszerűsíti. Szólt arról is, hogy jó lenne, ha a szerkesztőbizottság hivatásos műkritikusokat kérne fel az alkotások elemzésére, ezzel is elősegítve az olvasók esztétikai ízlésének fejlődését. Beszámolt arról, hogy a Kárpátaljáról elszármazott képzőművészek több közoktatási intézmény épületének felújítását – tiszaújlaki iskola, beregszászi főiskola – támogatták egy-egy alkotásuk felajánlásával. Kutlán András segítségnyújtás céljából azon is fáradozott, hogy mos­tani lakóhelye, Szentendre, illetve a kárpátaljai Nagyszőlős között testvértelepülési kapcsolat alakuljon ki. Sajnálattal vette tudomásul a fogadókészség hiányát a nagy­sző­lősi városatyák körében… Több olyan rendezvényről is beszámolt, amelyen a KIKKMAK tagjai népszerűsítették szűkebb pátriánkat.
Nagy érdeklődéssel hallgatták az egybegyűltek Dérer Miklósnak, a Manfred Wörner Alapítvány ügyvezető igazgatójának előadását, aki arról értekezett, hogyan alakul Ukrajna útja Európába. Tájékoztatott a gazdasági, kulturális, tudományos együttműködés lehetőségeiről, a szomszédságpolitika keleti dimenziójának erősítéséről, ismertette a “Keleti partnerség” EU-programot. 
  
 
 
Dr. Damjanovich Imre társelnök a szervezeti tevékenység fejlesztéséről, az együttműködési megállapodások fontosságáról szólt, majd javasolta, hogy a fórum résztvevői vitassák meg a jövő évi programok tervezeteit. Társelnökünk szerint többet és jobban kell pályázni különböző anyagi támogatások elnyerésére, a tagsági díjakból, az adók 1 százalékát felajánló átutalásokból befolyt összegek ugyanis egyre kevésbé fedezik a szövetség működésének anyagi hátterét. Megtudtuk, hogy a közhasznú szervezetek magánszemélyektől is kaphatnak célzott adományokat. Hogy „hazabeszéljünk”: a Kárpátaljai Hírmondó megmaradása érdekében is felajánlhatnak olvasóink adományokat, célzott programot támogatva, mivel, sajnos, a Bethlen Gábor Alap pénzhiányra hivatkozva legutóbbi pályázatunkat elutasította.
Az elhangzott be­számolókhoz és az előadásokhoz értékes kiegészítéseket fűzött dr. Báthory Katalin, a Kárpátaljai Szövetség egykori főtitkára, illetve Papp Lászlóné, a Kárpátaljai Szövetség Felügyelő Bizottságának elnöke.
A közgyűlés résztvevői nyilatkozatot fogadtak el, amelyben elítélik a nacionalizmus mindenfajta megnyilvánulását.
A tanácskozáson jelen volt Okolicsányi Szilvia, a bécsi Szent István Egylet képviselője is. Mint arról már több alkalommal tájékoztattuk olvasóinkat, az egylet évek óta ösztöndíjakkal támogatja a kárpátaljai magyar tanintézetek jól tanuló, nehéz sorsú középiskolásait. 9 évvel ezelőtt nyolc diák részesült bécsi támogatásban, jelenleg 51 diákhoz jut el az egylet tagjainak felajánlása. A balaton­földvári találkozón újabb együtt­­működési szerződés aláírásával erősítették meg a bécsi civil szervezet és a Kárpátaljai Szövetség kapcsolatát.   
  
             
 
Dr. Katona Tamás bemutatta a bátyúi születésű dr. Fedinec Csilla „Kárpátalja: 1919–2009” című könyvét. A kiadvány alcíme: „Történelem, politika, kultúra” azt feltételezi, hogy a kötet nagyon sok földink érdeklődésére tarthat számot. Érdekessége, hogy a szöveg ukrán nyelven is olvasható, tehát a kárpátaljai magyarság múlt században átélt kálváriájának történetét az ukrán érdeklődők anyanyelven is megismerhetik. Korrekt könyv – hangsúlyozta Katona Tamás: nem készült hasonló tanulmány az utóbbi időben az 1939–1944-es időszakról, amelyre hivatkozni is lehet, ha az elvakult ukrán nacionalisták megpróbálják szétverni a hagyományosan jó ruszin-magyar kapcsolatokat.
Délután Kovács Sándor szakíró honfoglalásunk hét emlékművének sorsáról vetített izgalmas dokumentumfilmet. Külön kitért a munkácsi várban felállított turul emlékmű történetére, amely az USA-ban élő Pákh Imre műgyűjtőnek köszönhetően 2008 nyarán újra visszaszállt a vár fokára. A történelmi tudnivalókkal kiegészített előadást az egybegyűltek nevében Schober Ottó elnökségi tag köszönte meg.
Nagy sikert aratott a Glóger Károly beregszászi vállalkozó vezette hattagú Beregszász Dixieland Band. Biláncsik Lajos elektroműszerész, Galgóczy László és Forgon Zoltán, a Beregszászi Művészeti Iskola pedagógusa, valamint Fornosi Pál és Kardkovács Zsolt, a Vári Művészeti Iskola tanára a 40–50-es évek hangulatát varázsolta a nagy előadóterembe. „Igazoltan” hiányzott az együttesből Antal Diána zongorista, a Vári Művészeti Iskola tanára, a „hetedik”, aki a közelmúltban egy kisfiúnak adott életet.
Talán még emlékeznek rá olvasóink, hogy a tavalyi bala­ton­földvári találkozón megalapították a Ke­rényi Gyula-emlékplakettet, amelyet első ízben a Kárpátaljai Szövetség „nagy öregjének”, dr. Kocsis Árpádnak ítéltek. A kitüntetést szombaton este ifj. Kerényi Gyula, a díj névadójának unokája nyújtotta át dr. Kocsis Árpádnak, aki szólt a Vérke-parti öregdiákok közösségéről. Annak idején a beregszászi Kerényi Gyula irányításával tevékenykedtek: elültettek egy képzeletbeli facsemetét, amelyből mára a Kárpátaljai Szövetség több mint ezer taggal erős gyökerű fává növekedett.
A tavalyelőtti balaton­földvári találkozón Benza Györgyi operaénekesnő emlékezetes hangversenyt adott. A mostani rendezvény igazi meglepetése volt, hogy ismét találkozhattunk a Beregszászban született művésznővel, a Müncheni Operaház tagjával, újra megcsodálhattuk szépen csengő lírai szoprán hangját, ízelítőt kaphattunk a világhírű énekesnő gazdag repertoárjából. Könnyekig elérzékenyülve fogadta lelkes közönségének hálás, hosszú perceken keresztül tartó vastapsát. Ezúton is köszönjük a művésznőnek és az őt zongorán kísérő Marco de Prosperis neves karmesternek, Benza Györgyi operaénekesnő férjének a felejthetetlen élményt.
Tombolasorsolásra is sor került az est folyamán: Benza György, a Kárpátaljai Szövetség elnökségi tagja, a Riviéra Szálló résztulajdonosa márkás borokat ajánlott fel a Kárpátaljai Hírmondó megjelentetésének támogatására. (Nagylelkűségét ezúton is köszönjük.) A nyertes számok kihúzásakor a közjegyző szerepét Zsók Enikő, a Riviéra Szálló vezérigazgatója töltötte be, a húzás tisztaságát két pártatlan személy: Glóger Károly és Biláncsik Lajos ellenőrizte, Schober Ottó elnökségi tag volt a számhúzó. A szerencsés nyertesek közt volt dr. Kövér Mária (Debrecen), dr. Dutkay László (Vecsés), Rajcsinec Kornélia (Pécel), Egressy Marianna (Jánosi), Cseh Piroska (Beregszász). Megható volt, amikor Glóger Károly, meghallva nevét a nyertesek között, árverésre ajánlotta fel nyereményét. Jóvoltából a Kárpátaljai Hírmondó megjelentetésére összegyűlt összeg kétezer forinttal gyarapodott.
Valamennyi rendezvény sikeres volt, pedig a programok szervezése nem volt egyszerű. A találkozó résztvevői köszönetet mondanak a Kárpátaljai Szövetség elnökségének, elsősorban Benza György, Kovács Gyöngyi Zsuzsanna, Kövér Katalin, Szabóné Badik Dolóresz, Schober Ottó elnökségi tagoknak, akik fáradságot nem ismerve munkálkodtak azon, hogy mindenki jól érezze magát.
Vasárnap délelőtt ökumenikus istentiszteletre került sor. Az egybegyűlteket Egressy Miklós jánosi görög katolikus atya erősítette meg abban, hogy a lelki béke mindennél fontosabb.
A balatonföldvári találkozó megrendezését a Nemzeti Civil Alapprogram támogatta.
 
Tudósítóink         
 
Alkotóművészek seregszemléje
 
 
A Kárpátaljai Szövetség tagsága
2011. március 26-án tartotta meg
rendes évi közgyűlését
Budapesten a Magyarok Házának Széchényi termében.
 
 
 
 Kovács Sándor
 
"Honfoglalásunk hét emlékműve"
 
 
 
 
        A Romanika Kiadó gondozásában megjelent Kovács Sándor legújabb könyve.
 
 
                          
 
 
                      A szerzővel készült interjú az alábbi linkre kattintva megtekinthető:
 
 
(Az oldalon jobb oldalt a november 5-i adást kell kiválasztani.
Jobb egér gombbal ki lehet nagyítani a képernyőt.
A műsor 14. percétől láthatják a kárpátaljai vonatkozású interjúkat.)
 
  Balatonföldvár 2010. szeptember 10-12.
 
relIndexasc
Szerzők és olvasók
A képzőművészeti kiállítás megnyitóján
Bródy András festőművész
Kövér Katalin elnökségi tag ismerteti a programot
Katona Tamás, a Kárpátaljai Szövetség elnöke
Papp Lászlóné, a Kárpátaljai Hírmondó létrejöttéről beszél
Füzesi Magda főszerkesztő
Pomogáts Béla irodalomtörténész
Kutlán András,a KIKMMAK társelnöke
A rendezvény résztvevőinek egy csoportja
Szabóné Badik Dolóresz elnökségi tag
Schober Ottó szerkesztőbizottsági tag
Weinrauch Katalin, a Kárpátaljai Hírmondó állandó szerzője
Gyöngyössy Lajos olvasónk véleményt mond a folyóiratról
Hírmondók, ha találkoznak
A közgyűlés résztvevői
SzepessyLászló súlyemelő a trófeákkal
Asztaltársaságok...
Molnár Bertalan, Szemere Judit és Füzesi Magda újságírók a következő lapszámot tervezik
Szűcs István és Puskás László görög katolikus lelkipásztorok
 
A Kárpátaljai Szövetség balatonföldvári találkozóján 
 
„Kárpátaljáról el lehet jönni, de lélekben nem lehet a szülőföldtől elszakadni…”
  
A Kárpátaljai Szövetség 2010. szeptember 10–12-én (azaz pénteken, szombaton és vasárnap) tartotta hagyományos őszi, balatonföldvári találkozóját a Riviéra szállóban. Az itt olvasható összefoglalóban a három nap eseményeiről számolunk be olvasóinknak.
         
      Pénteken délután Katona Tamás, a Kárpátaljai Szövetség elnöke nyitotta meg az idei a találkozót. A mostani együttlét a hagyományosan jónak mondható ruszin-magyar barátság jegyében zajlik – mondta –, több olyan eseménye is lesz a programsorozatnak, amelyeknek során ez a szándék tetten érhető. Közéjük sorolható a nyár folyamán éppen Balatonföldváron tartott Nemzetközi Képzőművészeti Alkotótábor résztvevőinek kiállítása is, amelynek megnyitójára sok érdeklődő gyűlt össze.
 
 
    Manajló András, a Kárpátok Régió Kulturális Közhasznú Egyesület elnöke, az Országos Ruszin Kisebbségi Önkormányzat elnöke „A művészet és a remény ünnepe” címmel tartott beszédet. A kiállítást Kutlán András festőművész, a Kárpátaljai Írók, Költők, Művészek Magyarországi Alkotó Közössége (KIKMMAK) társelnöke nyitotta meg. Végezetül Bródy András festőművész ajánlotta az alkotásokat a művészet barátainak figyelmébe.
    A Kárpátaljai Szövetség szeptember 11-én, szombat délelőtt tartotta központi rendezvényét. Katona Tamás elnök beszámolt az utóbbi egy esztendő alatt végzett munkáról. Többek között megemlítette, hogy nagy érdeklődést váltottak ki az anyaországi résztvevők körében is a Kárpátaljai Napok rendezvényei. Vázolta a feladatokat is. Szólt arról, hogy a jelenlegi magyar kormány odafigyel a határon túli magyarok problémáira, ennek függvényében – a magyar-magyar kapcsolat erősítése céljából – fontos lenne több elképzelést is valóra váltani. Felhívta a figyelmet arra, hogy ha tovább akarjuk vinni a stafétát, be kell vonni a fiatalabb nemzedéket a szövetség tevékenységébe. Megfontolás tárgyává tette, hogy az immár hagyományossá vált székelyföldi tusványosi, egymással ismerkedő fesztiválokhoz hasonlóan a jövő nyáron Kárpátalján is szervezni kellene egy hasonló tábort anyaországi és helyi fiatalok részvételével. A fesztiválra meg lehetne hívni neves irodalmárokat, politikusokat, számos olyan embert, akinek fontos az egységes nemzetben való gondolkodás, a kárpátaljai magyarság sorsa. Mert, Kárpátaljáról el lehet jönni, de lélekben a szülőföldtől nem lehet elszakadni – hangsúlyozta.
    Elmondta, hogy a szövetség minden kárpátaljai magyar szervezettel jó kapcsolatra törekszik, szeretné, ha nem egymás ellen, hanem a kárpátaljai magyarok közös érdekeiért politizálnának. Nem baj, ha a vélemények különböznek, a lényeg az, hogy ne söpörjük a szőnyeg alá a problémákat, ne beszéljünk el egymás mellett, ne azt keressük, ami elválaszt, hanem azt, ami összeköt. Ha a kárpátaljai magyarság szervezeteinek vezérkarai nem kívánnak egyazon pártban munkálkodni, tegyék azt legalább egy koalícióban, kell lennie egy politikai minimumnak, amelyet mindenki felvállalhat.
    Már hagyomány, hogy a Kárpátaljai Hírmondó szerkesztőbizottsága a balatonföldvári találkozókon kerít sort kibővített üléseire. Az idén ez az esemény ünnepi színezetű volt, hiszen a folyóirat betöltötte születésének 5. évfordulóját.
 
 
    A tanácskozást Katona Tamás, a Kárpátaljai Szövetség elnöke, a folyóirat felelős kiadója nyitotta meg. Úgy értékelte, hogy a szerkesztőbizottság szem előtt tartja a kitűzött célok megvalósítását, a publikációk válogatásánál pedig a legfőbb szempont, hogy a folyóirat pártsemleges, nem kívánja mélyíteni a magyarságon belüli megosztottságot, sőt, lehetőségei szerint a megbékélést támogatja.
    Füzesi Magda, a hatodik éve megjelenő kiadvány főszerkesztője köszöntötte az egybegyűlteket. Felidézte Benda István főszerkesztő-helyettes emlékét, aki halálával betölthetetlen űrt hagyott maga után. A főszerkesztő részletesen beszámolt a folyóirat eddigi pályafutásáról, megköszönve a támogatást mindazoknak, akik felvállalták a lapszerkesztés és -kiadás gondjait.
    Papp Lászlóné, a Kárpátaljai Szövetség Felügyelő Bizottságának elnöke, aki a kezdetektől ott bábáskodott a Kárpátaljai Hírmondó bölcsőjénél, arra intett: a szerkesztőbizottság kísérje nagyobb figyelemmel a Kárpátaljai Írók, Költők, Művészek Magyarországi Alkotó Közösségéhez tartozó pályatársak sorsát azzal is, hogy műveiket rendszeresen bemutatja az olvasóknak. 
    Pomogáts Béla irodalomtörténész, szerkesztőbizottsági tag hangsúlyozta, hogy az Anyanyelvi Konferencia elnökeként is elégedett a lap színvonalával. Felvetette, a jövőben új rovatokat, sorozatokat kellene indítani a Kárpátaljai Hírmondó hasábjain. Úgy vélte, számot tarthatna az olvasók érdeklődésére egy cikksorozat a kárpátaljai írókról, költőkről. Vállalta, hogy a lap következő számaiban bemutatja a Tiszapéterfalván született József Attila-díjas Kiss Ferenc irodalomtörténész munkásságát, illetve a fiatalon elhunyt, munkácsi születésű Sáfáry László költő alkotásait, akinek költészetét a Verhovina hegyvidék és népe ihlette. Javasolta, hogy a szerkesztőbizottság vegye fel a kapcsolatot az anyaország határain túl tevékenykedő (erdélyi, felvidéki, vajdasági), hasonló profilú folyóiratok szerkesztőségeivel.
    Kutlán András festőművész elmondta, milyen fontos dolog, hogy a Kárpátaljai Hírmondó eddig megjelent 20 lapszámának mindegyikében található képzőművészetről szóló publikáció. Szóvá tette, hogy a balatonföldvári nyári ifjúsági alkotótáborba sok kárpátaljai gyerek csak azért nem juthatott el, mert a szülők nem tudták előteremteni az útlevél árát, tehát mecénásokat kellene keresni a tehetségek szponzorálására.  Felvetette, hogy a lapban gyakrabban kell foglalkozni a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola életével. Véleménye szerint úgy is sokat tehetünk szülőföldünknek az anyaországban való népszerűsítéséért, ha arra biztatjuk ismerőseinek, kiránduljanak Kárpátaljára. Jó érzés volt számára, mondta, hogy magyarországi érdeklődőket vihetett szülőföldjére, akiket mindenütt, de különösen Váriban, a falusi turizmus keretében, nagy szeretettel fogadtak.
    Szegediné Kosztur Ilona tagtársunk hangsúlyozta, hogy a Kárpátaljai Hírmondó széles tematikai skálán mozog ugyan, de véleménye szerint a szerkesztőbizottságnak többet kellene foglalkoznia a közgazdasági problémákkal.
    A Nagyberegről elszármazott, jelenleg Komlón élő tagtársunk, Kis-Pálóczi Ida a testvértelepülési kapcsolatok fontosságáról szólt. Elmondta, mindig számítani lehet jó ügyek felkarolásakor az anyaországi magyarság nagylelkűségére. A természeti katasztrófák idején sok adományt gyűjtöttek kárpátaljai települések megsegítésére, és sokan most is szívesen adakoznának, de az országhatárokon nehézségekbe ütközik a használati tárgyak Ukrajnába való kiszállítása. Szólt arról is, hogy Értelmiségi klubot hoztak létre Komlón, amelynek rendezvényeire gyakran hívnak kárpátaljai alkotókat.    
    Gyöngyössy Lajos olvasónk jónak találta a lapszámokban közölt, hónapokra lebontott kárpátaljai eseménynaptárt. Javasolta, közöljük a kárpátaljai rendezvények előzetes programjait, mert bizonyára sok anyaországi venne részt ezeken. Tanácsolta, hogy szövetségünk népszerűsítéséért hívjuk meg találkozóinkra a Magyar Rádió és a Duna Tv munkatársait, tevékenységünkbe vonjuk be jobban az ifjúságot.
    A tanácskozáson jelen voltak Beregszászból Szemere Judit és Molnár Bertalan újságírók, a Hírmondó kárpátaljai munkatársai, akik nemcsak publikációikkal járulnak hozzá a folyóirat színvonalának emeléséhez: őket dicséri a fényképek feldolgozása, a lap igényes tördelése is.  
 
              
 
    Az összejövetelen a szerzők is szóhoz jutottak. Schober Ottó, a szerkeszőbizottság tagja azon túl, hogy méltatta a Kárpátaljai Hírmondót, felolvasta közkedvelt Beregszász című versét. Weinrauch Katalin író, a lap állandó szerzője beszélt alkotói pályájának kezdeteiről, szólt a szórványban élő magyarság körében, például Rahón, Huszton, Kőrösmezőn is igen népszerű Írka című kárpátaljai gyermeklapról, amelyben ő maga is rendszeresen publikálja a gyermekeknek szánt verseit, majd felolvasta Pozíció című szatirikus írását. Füzesi Magda főszerkesztő ezúttal költőként is szerepelt: az idei találkozó „ruszinos” színezetét is figyelembe véve felolvasta „Ars poetica” című versét, amelyet Szabóné Badik Dolóresz elnökségi tag szólaltatott meg Volodimir Fedinisinec ruszin költő fordításában.
    Az elhangzottakat Katona Tamás összegezte. Megköszönte a résztvevők hasznos tanácsait, és biztosította az egybegyűlteket, hogy a továbbiakban is a jobbító szándék vezérli a lap szerkesztőit és szerzőit.
    Délután a találkozó a Kárpátaljai Hírmondóban közölt publikációiból is jól ismert Dr. Botlik József történész előadásával folytatódott. A vendég rendkívül érdekes adatokkal szolgált Kárpátalja és a görög katolikus egyház történetéről, illetve a ruszin-magyar kapcsolatok alakulásáról. Az előadás végén a jelenlevők számos kérdést intéztek Dr. Botlik Józsefhez, aki megígérte, hogy a nagy érdeklődésre való tekintettel a 45 percben elhangzottak rövidített változatát közreadja a Kárpátaljai Hírmondóban.
    Ezután Benza György elnökségi tag kért szót. Beszélt a Vérke-parti öregdiákok találkozóiról, amelyek szervezője az áldott emlékű Kerényi Gyula volt. Javasolta, hogy az 1998-ban Beregszászban elhunyt egykori tagtársunk nevének megörökítésére hozzanak létre emlékérmet. A jelenlevők elfogadták a javaslatot, tapssal köszöntötték Kerényi Gyula özvegyét és családtagjait, akik jelen voltak a rendezvényen.       
    Érdeklődéssel várták az egybegyűltek földinket, Szepessy László súlyemelőt, akinek sikereiről a Kárpátaljai Hírmondó idei nyári számában részletesen beszámoltunk. Vendégünket Schober Ottó köszöntötte. A súlyemelő, akit barátai Kikinek szólítanak, örömmel mesélt sportolói pályafutásáról. Elmondta, Földi Imre, az Ország Sportolója a példaképe, beszélt arról is, hogy fiatalkori sportsikerei után abbahagyta a súlyemelést. 1999-ben, amikor nyugdíjas lett, szó szerint belebetegedett a céltalan időtöltésbe. Akkor jutott eszébe, hogy újra sportoljon, és lám, az isteni gondviselés nem hagyta el. De persze ehhez szükség volt a céltudatos, rendszeres edzésre is…
     Szepessy László hallatlan népszerűségnek örvend földijei körében is: beszámolója végén vastapsot kapott, és alig akarták leengedni a szónoki emelvényről. A rendezvény végén emlékül a szövetségnek ajándékozta egyik serlegét, az Erste Banktól kapott kupát.   
    A tartalmas délután zárásaként Kovács Sándor, a KIKMMAK társelnöke „moziba hívta” az érdeklődőket: a Riviéra szálló egyik termében levetítette Verecke című filmjét. Az egybegyűltek nevében a filmvetítést és a látottakhoz fűzött magyarázatot Schober Ottó elnökségi tag köszönte meg az immár tíz kötettel rendelkező útikönyvírónak.
    Vacsora után benépesült a bálterem. Kiderült: van néhány olyan tagtársunk, aki a táncparketten is bizonyította: „Nemcsak a húszéveseké a világ…” 
    Vasárnap délelőtt Puskás László budapesti görög katolikus lelkész és Szűcs István huszti görög katolikus esperes ökumenikus istentiszteletet tartott. A szertartás után Benza György, a Kárpátaljai Szövetség elnökségi tagja javasolta, hogy Balatonföldváron hozzanak létre egy kápolnát, ahol a jövőben ószláv nyelven is hallgathatnak misét a hívek.
 
                
 
    Bár az idén nem kedvezett az időjárás a balatonföldvári találkozónak, és nem adódott alkalom, hogy fürödjünk a magyar tengerben, mégis jó hangulatban telt el a három nap. A számos fénykép is bizonyítja, hogy tartalmas programok résztvevői voltunk.
                                                                                                      Tudósítóink
 
 
 
 
KÖNYVHÉT 2010
 
 
 
 
2010. június 3–7.Budapesten a 81. Ünnepi Könyvhéten a Kárpátaljai Magyar Könyvkiadók sátrában bemutatásra kerültek az Intermix Kiadó új könyvei:Bagu Balázs: Az 1848/49-es  forradalom és szabadságharc Kárpátalján,2010 –180 oldal, Nagy Zoltán Mihály.Fogyó fényben.Vers-regénytrilógia II. része. 2010 –196 oldal. 
 
A Könyvhét vendége volt Vári Fábián László költő, Dupka György költő, kiadóvezető.
 
Kárpátaljai vonatkozású esemény: az Írók Szakszervezete kiadásában megjelent Vári Fábián LászlóJég és korbács címmel versek 2002–2010., Brenzovics Marianna:Kilátás c. prózagyűjteménye a pozsonyi Kalligram Kiadó gondozásában.
 
Dinnyés József daltulajdonos Vári Fábián László és a közelmúltban elhunyt S. Benedek András kárpátaljai költők megzenésített verseinek CD-jét dedikálta. 
 
[Ide bármit írhat]
 
Kárpátaljai díjazottak
 
 
Örömmel értesültünk arról, hogy a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus valamint a Kárpát-medencei Közművelődési Kerekasztal által meghirdetett
 
„A Csoda Benned Van” pályázaton
 
a képzőművészet serdülő kategóriájában második díjat nyert a mezőkaszonyi
KÁRPÁTI P Zoltán
 
vers–ifjúsági kategóriában a beregszászi
BOJCSUK Zsanett 
 harmadik díjat nyert.
 
Az ünnepélyes díjátadásra 2010. június 25-én került sor a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus székházának földszinti  Stúdiójában.
A pályadíjasoknak gratulálunk! 
 
 
Nagy Gusztáv, Petruska Márta, Dinnyés József és Vári Fábián László
Dupka György, Füzesi Magda és Lengyel János a kárpátaljai standnál
 
 
Kárpátaljai Napok 2010. március 19-20. Budapest
Fotók
 
relIndexasc
Katona Tamás
Dupka György
Elbe István
Pomogáts Béla Czébely Gabriella és Lengyel János
Pályátársak
Réti János
grafikái előtt
Magurszky Norbert kiállításán
KatonaTamás és Halzl József
Schober Ottó
Az Ungvári Közművelődési és Művészeti 
Kollégium tánccsoportja
Marcsák Gergely szaval
 A Magyar Kultúra Napja Beregszászban 2010
 
Galéria
relIndexasc
Koszorúzás a Kölcsey emléktáblánál
Megemlékezés a Kölcsey emléktáblánál
A Zrínyi Ilona Középiskola diákjainak műsora
Kulturális műsor a Beregszászi Művészeti Iskolában
Nagy Anikó és Holozsi Imre produkciója
Értelmiségi fórum
Ahogy tetszik a Beregszászi Színház előadásában
Ahogy tetszik a Beregszászi Színház előadásában
Ahogy tetszik a Beregszászi Színház előadásában
 
Szervezeti élet
Kihelyezett elnökségi ülés Ugocsában  
2009. április 16-18. 
(TOVÁBBI FOTÓK  A  KÉPKÖNYVTÁRAK MAPPÁBAN!)
 
(TOVÁBBI FOTÓK A  KÉPKÖNYVTÁRAK MAPPÁBAN!)
 
            
  2008 karácsonyának küszöbén a Kárpátaljai Szövetség a Miniszterelnöki Hivatal pályázatán nyert támogatással ismét örömet szerzett számos kárpátaljai kisgyereknek.